hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Több mint 12 ezer éves barlangrajzokat és sziklametszeteket találtak Baszkföldön



| |
 

A több mint 70 őskőkorszaki kép főként állatokat - bölényeket, lovakat, kecskéket, szarvasokat - ábrázol - számolt be a kivételes felfedezéséről Diego Garate, archeológus és Ińaki Intxaurbe barlangkutató kedden az észak-spanyolországi Bilbaóban tartott sajtótájékoztatón.

Elmondták, hogy Atxurra-barlangra mint régészeti lelőhelyre 1934-ben bukkant rá Jose Miguel de Barandiarán. A rajzokat azonban eddig azért nem fedezték fel, mert csak egy szűk nyíláson átmászva érhetők el, ráadásul veszélyes sziklapárkányokon vannak, körülbelül 4 méterre a talajtól.

Lelkesedéssel beszéltek arról, hogy a terület érintetlenségének köszönhetően a talajon kovakő és szándarabokat is találtak, és azt feltételezik, hogy ezekkel készítették a rajzokat és a véséseket.

A kutatók most nekilátnak, hogy alaposabban tanulmányozzák a rendkívüli leletet, ennek első szakaszát három évre tervezik. A munkával lassan tudnak haladni, mert a barlangba állványt kell építeni, hogy hozzáférjenek a rajzokhoz.

Spanyolország leghíresebb barlangrajzai Atxurrától mintegy 150 kilométerre nyugatra, a világörökség részének számító Altamira-barlangban találhatók, és a mostani lelethez hasonlóan, szintén a felső paleotikum, az úgynevezett magdaléni kultúra idején élt emberek készítették.

Forrás: MTI
2016. május



Kulcsszavak

MTI, felső paleotikum, barlangrajz

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább