TARTALOM

 VISSZA

 


Több mint 11,5 milliárd forint 400 kutatónak



| |
 

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. A támogatások 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

Az NKFI Hivatal 2017-ben megnövelt keretösszeggel, a kutatói életpálya különböző szakaszaihoz jobban illeszkedő új pályázati konstrukciókkal tette közzé a felfedező kutatásokat ösztönző felhívásokat. A pályázati rendszer a kutatói életpályára belépő posztdoktorok, az önálló kutatást elindító és kutatócsoportot alapító fiatal kutatók, valamint a tapasztaltabb kutatók számára egyaránt lehetőséget biztosít alapkutatási projektjük támogatására. Idén az alapkutatást folytató kiváló hazai kutatók eredményeinek nemzetközi láthatóságát ösztönző felhívással is kiegészült a felfedező kutatások kutatói kiválóságot támogató pályázati rendszere - olvasható a hivatal MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

A tavalyi 8,8 milliárd forintról 2017-ben - részben új felhívások meghirdetésével - összességében 12 milliárdra bővült a felfedező kutatási felhívások keretösszege.
A kutatói kreativitás és eredményesség megerősítését célzó, bármely tudományterületről kezdeményezett projekteket támogató kutatási témapályázatok keretében idén 197 új kutatási projekt indulhat összesen 6,5 milliárd forint támogatással. A posztdoktori kiválósági program 1,5 milliárd forintos keretösszegéből a kutatói pályáját most kezdő, de már tudományos fokozattal rendelkező 99 kutató nyert három évre ösztöndíjat.

A fiatal kutatóknak idén először célzottan meghirdetett témapályázat keretében 40 év alatti kutatók kezdhetnek 108 új projektet összességében 3 milliárd forintos támogatással. A kiváló eredményeikkel a legnagyobb nemzetközi hatást kiváltó hazai kutatócsoportok közül 27 sikeres pályázat felelt meg a szigorú feltételeknek és nyert összesen félmilliárd forintos támogatást a hazai tudományos eredmények nemzetközi láthatóságát ösztönző új kiválósági programban.

A pályázati értékelési folyamat a pályázati kiírásokban megjelent szempontrendszer szerint, anonim szakértők bírálatai alapján, szakértői csoportok (zsűrik) és tudományterületi kollégiumok részvételével zajlott.

Az előzetes várakozásokhoz képest kétszer több pályázat érkezett a 40 év alatti kutatóktól, akik 3 milliárd forint keretösszeg erejéig nyerhettek támogatást a legígéretesebb kutatási projektekkel.

A kutatói kezdeményezésű témapályázatok, a fiatal kutatói pályázatok és posztdoktori támogatások száma alapján az intézményi rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti 53 támogatott projekttel, amelyek összesített támogatása 1,3 milliárd forint. Egymilliárd forintot meghaladó összesített egyetemi támogatást kapott még a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, 41 és 34 támogatott projekttel.

Az MTA-intézmények rangsorát a Természettudományi Kutatóközpont vezeti 31 támogatott projekttel, 0,9 milliárd forintnyi összesített támogatással, amelyet a Kísérleti Orvostudományi Intézet (11 támogatott projekt, 454 millió forint támogatás) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (18 támogatott projekt, 443 millió forint támogatás) követ.

A Jelentős nemzetközi hatású, kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoportok támogatása című, 1 milliárd forintos keretösszegű, új kiválósági program meghirdetésével az NKFI Hivatal arra ösztönzi a hazai kutatócsoportokat, hogy szakterületük fejlődésére nagy hatást gyakorló, további kutatásokat megalapozó újabb eredményeket érjenek el, és azokat a legnagyobb láthatóságot jelentő nemzetközi tudományos fórumokon mutassák be. Ebben a pályázatban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói emelkednek ki, ahonnan 7 pályázat nyert támogatást. A tudományterületi rangsort a fizika és az idegtudomány vezeti 4-4 támogatott pályázattal.


Forrás: MTI
MTI 2017. július 11., kedd 18:37

Kulcsszavak

MTI, támogatás, NKFI, idegtudomány, fizika, tudomány

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább