TARTALOM

 VISSZA

 


Tízmilliárd évnél régebben került vas a galaxisok közötti térbe



| |
 

Már a galaxishalmazok 10 milliárd évvel ezelőtti kialakulását megelőzően feldúsulhatott vasban és más nehezebb elemekben a galaxisok közti térség anyaga egy magyar asztrofizikust is soraiban tudó nemzetközi kutatócsoport most bemutatott eredményei szerint - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A tudósok abból a megfigyelésükből következtetnek erre, hogy a galaxishalmazokat alkotó galaxisok közötti térséget kitöltő ritka anyagban azonos a vas előfordulási gyakorisága, függetlenül a galaxishalmaz össztömegétől. Az eredményeket hamarosan közlő tudományos cikk szerzői között szerepel Werner Norbert, az MTA és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjának vezetője.

Mint írják, a galaxisok közti térben található anyag összmennyisége egy-egy galaxishalmazban a Nap tömegének billiószorosát is elérheti, ugyanakkor a sűrűsége a galaxisok közötti hatalmas tér miatt rendkívül alacsony. A galaxishalmazok anyagának vizsgálatából meg lehet állapítani, hogy miként változott bennük idővel a csillagkeletkezés folyamata, sok halmaz tanulmányozásából pedig a kozmikus atommag-keletkezés és az univerzum kémiai fejlődésének történetére is következtetni lehet.

Azonban a galaxisok közti anyag vizsgálata, de még a kimutatása sem egyszerű. Ez a rendkívül kis sűrűségű gáz - pontosabban plazma - igen magas hőmérsékletű, a benne található sokszorosan ionizált elemek atomjai pedig a röntgentartományban sugároznak, ezért csak a Földön kívül működő csillagászati röntgenszondák műszereivel lehet tanulmányozni a ritka közeget.

A Werner Norbert vezette Lendület-kutatócsoport nagy felbontású röntgenspektrumokat és egyéb megfigyelési adatokat használ a galaxisok közötti teret kitöltő anyag tulajdonságainak vizsgálatára. Ezek megismerése kulcsszerepet játszik annak megértésében, hogyan válhatott a világegyetem olyanná, amilyennek ma észleljük.

A kutatócsoport korábban a japán Suzaku röntgenszonda egyik projektje keretében vizsgálta a Perseus-halmaz galaxisok közti anyagát. A halmaz központjától kifelé nyolc irányban végeztek méréseket a szondán elhelyezett röntgenspektrométerrel, és a műszer több mint egymillió másodpercig gyűjtötte a galaxishalmaz felől érkező röntgensugárzást. Az eredmény meglepő volt: a Perseus-halmaz központi részének kivételével, ahol a vas ionjainak előfordulási gyakorisága viszonylag nagy volt, az elem egyenletes eloszlását tapasztalták sugárirányban kifelé haladva, de körbehaladva a halmaz középpontjából húzott sugarak mentén is.

Az eredmény a kutatók szerint azt sugallja, hogy az intergalaktikus anyag vasatomokkal feldúsulása nagyon régen következett be, amikor maga a galaxishalmaz még ki sem alakult, csak egyedi csillagok voltak jelen igen nagy számban. Ezeknek a csillagoknak az életútja végén bekövetkezett szupernóvarobbanások szennyezhették be a tartományt vassal. A Perseus-galaxishalmaz nagyjából 10 milliárd éves, tehát a benne levő intergalaktikus anyag viselkedése tízmilliárd évnél régebbi állapotról nyújt információkat.

A most bemutatott kutatásban egy nemzetközi tudóscsapat arra kereste a választ, hogy a Perseus-halmaz esetén megfigyelt jelenség mennyire tekinthető általánosnak. Ehhez a Suzaku szonda méréseinek archívumából tíz másik galaxishalmazra vonatkozó adatokat gyűjtöttek ki. A munka végeredményeként kiderült, hogy a Perseus-halmazt jellemző homogén vaseloszlás nem egyedi kivétel, hanem ez az általános viselkedés a galaxishalmazok esetében. A vasban és más fémekben viszonylag gazdag központi térségen kívül a vasionok gyakorisága állandó, ráadásul nagyjából azonos valamennyi galaxishalmazra, függetlenül annak tömegétől. Ugyancsak nem tapasztalható összefüggés a vas gyakorisága és az intergalaktikus anyagra jellemző hőmérséklet között.

Mindez megerősíti és általánossá teszi annak a korábbi felismerésnek az érvényességét, amely szerint a vas feldúsulása az intergalaktikus közegben több mint tízmilliárd évvel ezelőtt következett be, amikor maguk a galaxishalmazok még ki sem alakultak, de csillagok már léteztek, méghozzá igen nagy számban, és nagyon nagy lehetett a csillagkeletkezés üteme - olvasható az MTA közleményében.


Forrás: MTI
MTI 2017. július 5., szerda 11:43

Kulcsszavak

MTI, MTA, asztrofizika, vas, Perseus-galaxishalmas, intergalaktikus

Kapcsolódó anyagok

Várják a jelentkezéseket a FameLab tudománykommunikációs versenyre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A világ élvonalába került a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások területén

A világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került a Szegedi Tudományegyetem. A Pfizer INSPIRE klinikai vizsgálóhely minősítésnek köszönhetően olyan innovatív vizsgálatokat végezhetnek a szegedi klinikákon, amelyek elősegítik a betegek gyógyulását és az országos egészségügyi ellátórendszer megerősítését.

Tovább


A kormány kivérezteti az MTA-t ellenzéki képviselők egy csoportja szerint

Elfogadhatatlan a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) szembeni kormányzati politika, amely a köztestület kivéreztetésére irányul - jelentette ki közös sajtótájékoztatón ellenzéki képviselők egy csoportja hétfőn Budapesten.

Tovább


Az aneszteziológusok és az OVSZ egy újszerű programmal tenné hatékonyabbá az itthoni vérellátást

A vérellátó rendszer nemcsak hazánkban, de világszerte is egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, hiszen míg az igény egyre növekszik, a véradományok száma csökken. Van egy megoldás, ami már számos országban működik, így a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) együttműködve most olyan kezdeményezést indított, melynek célja, hogy a közép-kelet-európai országok is csatlakozzanak a Patient Blood Management (PBM) kezdeményezéshez.

Tovább


Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat - olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.

Tovább