TARTALOM

 VISSZA

 


Titkos Peszach - kiállítás a 2B Galériában




| |
 

A 14. század végére mind gyakoribb és gyilkosságokba torkolló antiszemita zavargások, az egyház által is támogatott zsidó ellenes közhangulat a spanyol zsidókat kényszerű döntés elé állította, sokan közülük keresztény hitre tértek, hogy életüket, vagyonukat és társadalmi pozíciójukat biztonságban tudhassák. Őket hívták aztán később conversónak vagy gúnyosan marannónak; ez utóbbi egyes kutatók szerint héber-arámi eredetű szó és a látszat vagy a kényszerített jelentéssel bír, mások pedig azt állítják, hogy arab eredetű szóról van szó, ami a tiltott, képmutató és a disznó jelentésekre utal.

A marannók tehát katolikusok lettek, de valójában kettős életet éltek, hiszen túlnyomó részük otthon, a nyilvánosság szeme elől elrejtőzve továbbra is a zsidó vallás és hagyomány szabályait követte. A többségi társadalom gyanította, hogy a zsidók betérése csupán színlelt, zaklatásuk és feljelentgetésük a hatóságoknál végigkísérte a következő évszázadokat. Az ezek nyomán foganatosított kínvallatásoknak és kivégzéseknek sokan estek áldozatul, azonban a gyilkos gépezet az eretnekséget felszámolni hivatott állami inkvizíció 1478-as megalakulásával vált igazán hatékonnyá. A következő évtizedekben mintegy 20 000 eretneket küldtek máglyára, akiknek túlnyomó része szintén marannó volt.

De az 1469 óta uralkodó királyi pár, Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd nem feledkezett meg a még mindig ősi vallásukat gyakorló, katolikus hitre nem tért zsidókról sem. 1492-ben rendeletet hoztak kiűzetésükről spanyol földről, a 100 000-es tömeg pedig a szomszédos Portugáliába menekült. A marannókat övező gyűlölet itt is meghozta mérgező gyümölcsét: Lisszabonban 1506-ban kétezer erőszakkal áttérített zsidót mészároltak le azzal vádolva őket, hogy titokban megünnepelték a Peszachot.

A kiállítás adatai: A kiállítás május 16-ig látogatható.

Helyszín: IX. ker. Ráday utca 47.
Megközelítése: Kálvin tértől vagy Ferenc körúttól néhány perc séta.

Nyitvatartás:
Hétfő-Péntek: 13:30-18:00
Szombat: zárva
Vasárnap: zárva

Résztvevők: Böröcz András, Ember Sári, Kósa Gergely, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor, Roskó Beáta, Schuller Judit Flóra, Szemző Zsófia, Wechter Ákos

Kulcsszavak

kiállításajánló, 2B Galéria, antiszemitizmus

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább