hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tisztújítás az MTA-ban



| |
 



Új elnököt választanak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődő 185. közgyűlésén, emellett díjakat is átadnak, valamint beszámolók hangzanak el a köztestület elmúlt évi tevékenységéről és javaslatot tesznek a szervezet jövő évi költségvetési irányelveire is.

A közgyűléssel ér véget Pálinkás József kétszer hároméves elnöki ciklusa. A leköszönő elnök a hétfőn kezdődő közgyűlésen több beszámolóban von mérleget a szerkezeti megújítás, a fejlesztések, a korszakos beruházások, a működési hatékonyságot és a kutatási versenyképességet erősítő lépések nyomán elért eredményekről. Az ünnepi közgyűlésen adják át a legrangosabb akadémiai elismeréseket, kedden pedig zárt ülésen megválasztják az MTA új tisztségviselőit - közölte az akadémia kommunikációs főosztálya szerdán.

A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése a hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitójával kezdődik. Ezt követően a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, valamint a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak átadásával folytatódik a program. Ezután adják át a gazdasági élet területéről a tudományt és a kutatás-fejlesztést támogató munkát elismerő Wahrmann Mór-érmet, a jelentős tudományos munkásságú, külhoni magyar tudósok közül pedig az Arany János-életműdíjat kapja meg egy kutató. A tudomány közgondolkodásban betöltött szerepének erősítéséért a sajtó egy munkatársa Akadémiai Újságírói Díjban részesül.

A közgyűlés tudományos előadását Dóczi Tamás Péter akadémikus tartja Utazás a koponyán belül - képalkotással az agyi kórfolyamatokról címmel. Az idegsebész Karinthy Frigyes példáján keresztül mutatja be az agyi képalkotó eljárások fejlődését, a klinikai idegtudomány új felfedezéseit.

Hétfő délután a Külső Tagok Fórumán az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása után az akadémiai határon túli magyar tudományosság program eredményeit ismerhetik meg a résztvevők. Kocsis Károly akadémikus, a Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnökének előadását követően a Kárpát-medencei magyar tudományos szervezetek képviselői számolnak be a program sikereiről, tapasztalataikról.

Az MTA 185. közgyűlésének első napján a reformkor két nagy hatású tudósa és kultúraszervező egyénisége, Pulszky Ferenc és Erdélyi János születésének 200. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik az Akadémia Székházában. A szekrénytárlat ahhoz a hagyományhoz illeszkedik, amelynek keretében az MTA egy-egy neves tagjához kapcsolódó emlékév, kerek évforduló alkalmával a Kézirattár és a Levéltár kevéssé ismert becses irataiból, tárgyaiból tekinthetnek meg válogatást az érdeklődők.
A közgyűlés kedden elnöki beszámolókkal kezdődik: Pálinkás József többek között az akadémiai intézményhálózat tevékenységéről, gazdálkodásáról és eredményeiről ad számot. Ismertetésében kitér a kutatóhelyek munkájára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint az MTA területi bizottságainak 2013-as tevékenységére.

Kedden 11 órától zárt ülésen választják meg az MTA új tisztségviselőit. Az Akadémia elnöki posztjára Lovász László matematikus, Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus nevét terjeszti a közgyűlés elé a jelölőbizottság. Főtitkárnak Török Ádám közgazdászt és Csépe Valéria pszichológust jelölték. Az MTA főtitkárhelyettesének Barnabás Beáta növénybiológust és Szarka László Csaba geofizikust jelölték. Az új élettudományi alelnök a jelölések alapján Freund Tamás neurobiológus vagy Kosztolányi György klinikai genetikus lesz. Társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajos jogtudóst és Csépe Valériát, természettudományi alelnöknek pedig a pozíciót jelenleg is betöltő Szász Domokos matematikust és Blaskó Gábor vegyészmérnököt javasolták - olvasható az összegzésben.

A közgyűlés dönt az MTA Elnökségének három akadémikus tagjáról is. Az élettudományok területéről Tulassay Tivadar orvos, gyermekgyógyász, nefrológus és Kosztolányi György klinikai genetikus a jelölt. A társadalomtudósok közül Vékás Lajos jogtudós, Szabó Miklós régész, ókorkutató, valamint Paládi-Kovács Attila etnográfus, muzeológus lehet az elnökség új tagja a szavazás eredményeként. A természettudományos kutatókat pedig Bokor József villamosmérnök, Faigel Gyula fizikus vagy Náray-Szabó Gábor kémikus képviselheti a testületben.
Az idén jár le a mandátuma több közgyűlési bizottságnak, ezért a keddi zárt ülésen döntenek a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság, valamint a Vagyonkezelő Testület összetételéről is.

Szerdától a tudományos osztályok tartják a közgyűléshez kapcsolódó üléseiket. A tanácskozásokon többek között szó lesz a magyar művelődéstörténet-írás fontosabb fejezeteiről, a történelmi emlékezet és a történettudomány kapcsolatáról, a felsőoktatási intézmények versenyképességéről, a klímakutatás aktuális kérdéseiről, a fizika fejlődési irányairól, valamint a bolygók, kis égitestek és a bolygóközi tér kutatásáról.




MTI 2014. április 30., szerda

Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább


Tisztújítás az MTA-ban