TARTALOM

 VISSZA

 


Talán a világ legősibb sörfőzdéjét találták meg az izraeli Raqefet-barlangban




| |
 

Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok.

Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra, tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé.

A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Kr.e. 11 000-9300 között létezett kultúra első települését. A natúfi emberek táplálkozásában a gabonafélék elsődleges szerepet játszottak, falvaikat gabonatermő vidékeken alapították, erről árulkodnak a térségben talált ősi gabonaőrlő, gabonatároló vermek, őrlőkövek maradványai. A natúfi emberek már gyűjtötték a térségben talált gabonamagvakat, tárolták is azokat.

Az amerikai, izraeli régészek három gabonaörlővermet/sziklamozsarat elemeztek és megállapították, hogy azokat búza- vagy árpasör főzésére használták, valamint élelmiszertárolásra.

"Az alkoholkészítés és az élelmiszertárolás nagy technológiai innováció volt, amely elvezetett a civilizációk fejlődéséhez a világon, és a régészet jelentős eszköz abban, hogy megtaláljuk ezek eredetét... Felfedezésünk új fényt vet az emberi társadalom mélyebb történelmére" - idézte Li Liút, a Stanford Egyetem PhD-hallgatóját az EurekAlert tudományos hírportál.

"A natúfi maradványok a Raqefet-barlangban mindig meglepnek bennünket. Feltártunk egy natúfi temetkezési helyet mintegy 30 személy maradványaival, találtunk kőszerszámokat, állatcsontokat, és őrlőeszköket és mintegy 100 sziklamozsarat és kisebb félgömbszerű csészenyomatokat. Néhány csontváz nagyon jó állapotban maradt fenn, korát könnyű volt megállapítani, és emberi DNS-t is találtunk" - mondta Dani Nadel, a Haifai Egyetem régész professzora.

"A sörkészítés bizonyítékaival a Raqefet-barlangban talált maradványok egy nagyon élő és színes képet tárnak elénk a natúfi emberek életéről, műszaki képességeikről és újításaikról" - tette hozzá.

A feltárások öt éven át folytak. Az eredmények azt mutatják, hogy a natúfiaik legalább hét növényfajtát tároltak, vagy őröltek a mozsarakban, köztük búzát, árpát és rozsot, valamint hüvelyeseket. A növényi alapú ételeket háncsból készült edényekben tárolták, és nagy gömbölyű sziklatömbökben tárolták. A sziklamozsarakat gabonaőrlésre és ételkészítésre használták, valamint búza/árpaalapú sör készítésére, amelyeket a rituáléikon szolgálták fel 13 ezer évvel ezelőtt.

Forrás: MTI
MTI 2018. szeptember 13., csütörtök 18:37



Kulcsszavak

MTI, sörfőzés, régészet

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább