hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szüntelen viharról tudósít az ősi kő



| |
 




Egy 3500 éves, Egyiptomból származó kőtömbön lévő felirat lehet a világ egyik legrégebbi időjárás-jelentése - állapították meg a szakemberek, akik szerint a negyvensoros szöveg átrendezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját.

A 183 centiméter magas, Vihar-sztélé elnevezésű kalcittömbön szereplő felirat új fordítása esőről, sötétségről és "a tömegek sírásánál is hangosabb, szüntelen viharról" számol be. A Chicagói Egyetem Keleti Intézetének két kutatója, Nadine Moeller és Robert Ritner szerint a kőtáblán leírt szokatlan időjárási jelenségek a Théra szigetén - ma Szantorini - történt óriási erejű vulkánkitörés következményei voltak - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A vulkánkitörések jelentős hatással lehetnek az időjárásra, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a thérai kitörés valószínűleg hatalmas pusztítást okozhatott Egyiptomban. A Vihar-sztélé I. Jahmesz, az ókori egyiptomi 18. dinasztia első fáraójának uralkodási idején készült. Az új fordítás alapján a kutatók arra jutottak, hogy I. Jahmesz az eddig véltnél korábban, a thérai kitöréshez időben közelebb uralkodott. A kutatás eredményeit a Journal of Near Eastern Studies című folyóirat tavaszi számában közlik.

I. Jahmesz uralkodása az Újbirodalom kezdetét jelölte, amely korszakban Egyiptom elérte hatalma csúcsát. A kőtömb darabjait Thébában - a mai Luxorban -, a fáraó uralmának központjában találták meg. A kutatók szerint amennyiben a sztélé valóban a thérai katasztrófa következményeit írja le, akkor magának a kőtáblának a keletkezési ideje és I. Jahmesz uralkodása - amelyet jelenleg nagyjából Kr.e. 1550 körülre tesznek - 30-50 évvel korábbra tehető.

Egy vulkáni törmelék alá temetett olajfa 2006-ban elvégzett radiokarbonos kormeghatározása Kr.e. 1621 és 1605 közé helyezte a thérai vulkánkitörés időpontját. Az erupcióra vonatkozó régészeti bizonyítékok azonban egészen mostanáig nem egyeztek a radiokarbonos kormeghatározás eredményeivel.

Amennyiben I. Jahmesz az eddig véltnél korábban uralkodott, akkor a kronológiai elmozdulás "megoldhatja az egész problémát" - húzták alá a szakemberek. Mint hozzátették, a fáraó uralkodási idejének felülvizsgálata azt eredményezi, hogy az ókori Közel-Kelet egyéb eseményei is jóval logikusabban kapcsolódnak egymáshoz. "Ez az új információ segítheti annak jobb megértését is, hogy a környezet milyen szerepet játszott az ókori Közel-Kelet birodalmainak kialakulásában és elpusztulásában" - magyarázták a kutatók.

(http://phys.org/news/2014-04-world-oldest-weather-bronze-age.html)

Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Szüntelen viharról tudósít az ősi kő