hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szomjan halhatott a gyapjas mamutok egyik utolsó csoportja



| |
 

A jégkorszak gigászainak egy kis populációja egy Alaszkához közeli szigeten élt, kipusztulásuk idejét nagyjából 5600 évvel ezelőttre teszik a tudósok. Úgy vélik, a melegedő éghajlat miatt a tavak sekélyebbé váltak, így a mamutok nem jutottak elég vízhez.

A gyapjas mamutok nagy része nagyjából 10 500 évvel ezelőtt halt ki, a vadászok és a környezeti változások okozták pusztulásukat a tudósok szerint. A Bering-tenger Saint Paul-szigetén azonban még ötezer évig létezett egy csoportjuk. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) frissen közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, ezt a populációt más veszély fenyegette, mint a kontinenseken élő társaikat.

A jégkorszak utáni felmelegedés miatt a tengerszint emelkedett, a mamutoknak otthont adó sziget mérete zsugorodott. Ez azzal járt, hogy néhány tó a tenger martaléka lett. A gyapjas mamutoknak egyre kevesebb, egyre sekélyebb vízvételi helyen kellett osztozniuk.



Russell Graham, a tanulmány vezető szerzője, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója szerint az óriási állatok, miközben rendszeresen jártak vízért a tavakhoz, kitaposták a növényzetet, ahogy ma is teszik ezt az elefántok. "Így semmi sem gátolta meg, hogy az erózióval talajrétegek csússzanak a tavakba, ami szintén ártott az ivóvíznek. Ha nem volt elég eső vagy olvadó hó, hogy feltöltse a tavakat, akkor az állatok igen gyorsan elpusztulhattak" - mondta Graham.

Az elefánt napi 70-200 liter vizet iszik, a tudósok feltételezik, hogy a mamut is hasonló mennyiséget fogyasztott. Ha egy hónapra kiszáradt egy tó, ez az abból ivó állatok végét jelentette Graham szerint.

A kutatók úgy vélik, a jelenleg zajló globális felmelegedés ugyanilyen következményekkel járhat a kisebb szigeteken. Love Dalen, a svéd természettudományi múzeum evolúcióbiológusa - aki nem vett részt a kutatásban -, azt fűzte a tanulmányhoz, hogy a Saint Paul-sziget mamutpopulációjának kihalása valószínűleg a legalaposabban tanulmányozott, történelem előtti fajpusztulás. "A tanulmány rávilágít, mennyire érzékenyek a kisebb populációk a környezeti változásokra" - írta Dalen.

Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus 2., kedd 12:32

Kulcsszavak

MTI, kihalás, Mammuthus primigenius, gyapjas mamut, vízhiány, globális felmelegedés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az IBS labirintus - 12 kreditpontot érő képzés

Háziorvosoknak, belgyógyászoknak, gyermekorvosoknak, gasztroenterológusoknak és klinikai szakpszichológusoknak szóló képzés Budapesten, 2018. május 4-5 között lesz.

Tovább


Az erdei fülesbaglyok állományát mérik fel a természetvédők a lakosság bevonásával

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Tovább


Önbecsülés, önismeret, önsegítés, önmegvalósítás - Konferenciaajánló

Immár XXI. alkalommal kerül megrendezésre a közösségi konferencia! Idén az önsegítés és az önsegítők és szakemberek együttműködésének jó gyakorlatai lesznek a fókuszban. A közösségi ellátók egyre nyitottabbak erre és számos formája alakult ki a hatásos együttműködésnek. A hanghalló módszer, a hanghalló csoportok is az együttműködés eredményei. Kiemelt vendég: Marius Romme pszichiáter és Sandra Escher pszichológus, a hanghalló módszer kidolgozói, akik és ezzel forradalmat hoznak a pszichotikus tünetekkel küzdők terápiájában.

Tovább


Az evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere

A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadém

Tovább