hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szöllősi-Nagy András irányítja az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programját



| |
 

Szöllősi-Nagy András személyében - közel három évtized után - ismét magyar elnököt választottak az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Nemzetközi Hidrológiai Programjának élére (IHP) - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a párizsi székhelyű szervezet állandó magyar képviselete.

A közlemény szerint Magyarország újabb vízdiplomáciai és UNESCO-diplomáciai sikerét növeli az a tény, hogy az IHP a víz ügyének szentelt egyetlen kormányközi program az ENSZ keretén belül.

Szöllősi-Nagy Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzorát, az UNESCO keretében működő Nemzetközi Hidrológiai Program kormányközi tanácsának tagjai egyhangúlag választották meg hétfőn két évre a program elnökévé.
A magyar szakember jelenleg a Víz Világtanács kormányzótanácsának tagja, korábban két évtizeden át vezette az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program titkárságát, majd a Delfti Vízügyi Oktatási Központ rektori tisztét töltötte be.

A döntés után Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD-UNESCO-nagykövete kiemelte, hogy a nemzetközi szinten elismert hidrológus megválasztása kiemelkedő siker a magyar vízdiplomácia és UNESCO-diplomácia számára. Ezzel hazánk immár másodszor tölti be az IHP elnöki tisztét Kovács György, a Vízgazdálkodási Tudományos Intézet egykori főigazgatójának 1981-1984 közötti elnöksége után.

A nagykövet szerint az IHP-elnökség jelentőségét felértékeli az a tény is, hogy a tisztség betöltésére olyan időszakban kerül sor, amikor - az őszi Budapesti Víz Világtalálkozó miatt - Budapest felé fordul a vízügyi szakemberek és a vízüggyel foglalkozó politikusok nemzetközi figyelme.

Szöllősi-Nagy András az UNESCO-ban elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy napjainkra a víz kérdése nemzetközi szinten is a legfőbb feladatok közé emelkedett. A következő másfél évtized fenntartható fejlesztési tevékenységét meghatározó ENSZ-keretrendszer (ENSZ Agenda 2030), amely a szegénység felszámolását és a fenntartható jövő felépítését tűzi ki célul, külön figyelmet szentel a fenntartható vízhasználatnak, amelynek végrehajtásában a Nemzetközi Hidrológiai Programra kiemelt szerep hárul.

A professzor méltatta Magyarország fenntartható vízgazdálkodás iránti elkötelezettségét, amelyet szerinte jól jelez a második Budapesti Víz Világtalálkozó megrendezése is 2016. november 28. és 30. között. A rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök, az ENSZ által életre hívott magas szintű vízügyi panel tagja.

Az UNESCO immár 50 éve működő Nemzetközi Hidrológiai Programja az ENSZ-nek a vízzel kapcsolatos kutatást, vízkészlet-gazdálkodást, vízügyi oktatást és továbbképzést felölelő kezdeményezése. Legfontosabb célja a kormányzati döntéshozatal megalapozása a hidrológiai tudomány eredményeinek felhasználásával és a vízügyi gyakorlat értékelésével, továbbá - a fenntartható fejlődés igényeire reagálva - az oktatás és a továbbképzés fejlesztése. Tevékenységének végrehajtásában a tagállamok nemzeti központjaira, világszínvonalú oktatási intézményekre és a vízügyi intézetekre támaszkodik.

Forrás: MTI
MTI 2016. június 13., hétfő 18:07

Kulcsszavak

MTI, Szöllősi-Nagy András, hidrológia, UNESCO

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább