Az elvándorló rezidensek sem paraziták
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A „lóvét” még nem tudja „virítani”, de amit adminisztratív eszközökkel megtehet, azt meg is teszi az egészségügyi államtitkárság a rezidensek helyzetének javítására. A Parlament egészségügyi bizottságának kedd délutáni ülésén a képviselők azt is firtatták, hogy a „rezidens bomba” miért éppen a Fidesz kormányzásának idején robbant fel, ahogyan a hozzászólásokból az is kiderült, hogy egyesek szerint a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) főszerepe van a fiatal orvosok elvándorlásában, akik nem paraziták, csak boldogulni szeretnének. Ahogyan még vagonrakodást is vállaltak 25 évvel ezelőtt az orvostanhallgatók, a mostani rezidenseknek is dolgozniuk kellene a tanulmányaik mellett – jegyezte meg az ülésen Heintz Tamás (Fidesz). Papp Magorhoz, a Magyar Rezidens Szövetség elnökéhez intézett szavaiból az is kiderült, a fiatal orvosok nem számíthatnak több pénzre, hiszen az egészségügy költségvetésének felét hitelből fedezi az állam, s abból nem tudják biztosítani a béremelést. Arra csak egy másik ágazattól lehetne pénzt elvenni, de nem biztos, hogy ezt a társadalom tolerálná. Mindezt azok után mondta a kormánypárti honatya, hogy a grémium meghallgatta Szócska Miklós ágazatért felelős államtitkár beszámolóját a rezidensek helyzetéről azon az ülésen, amelynek napirendjén eredetileg az ágazati humán erőforrás körülményeiről folyt volna a diskurzus, ám úgy tűnt, az egyelőre túl nagy falat lenne, így néhány órával a tanácskozás megkezdése előtt módosították a tervet, s csak a gyakorló orvosok problémái kerültek megvitatásra. „Napirenden kell tartani a témát, nem pedig elfutni előle, bár az elvándorlás nem új keletű probléma, már évekkel ezelőtt is voltak jelei” – kezdte beszámolóját az államtitkár, aki hozzátette, sokat tud a rezidensek helyzetéről, ismeri az optimális bérigényüket, ahogyan azzal is tisztában van, hol és hogyan szeretnének dolgozni. Azonban szerinte nem csupán az anyagiakon kell javítani, hanem a képzés és a szakképzés minőségén is, amelyhez a III.-IV. negyedévben uniós pályázatokból rendelnének forrást. Anyagi hozzájárulás is lesz Az államtitkárság elzárkózik a korábbi ágazati vezetők cinikus hozzáállásától, mely szerint menjenek csak el a magyar szakorvosok külföldre, hiszen ha hiány lesz munkaerőben, akkor hajlandó lesz a piac megfizetni a szakembereket. Most inkább egy rugalmasabb, ésszerű szabályozási rendszeren dolgoznak, hiszen „ostoba szabályok miatt egyetlen embert sem veszíthetünk el” – mondta Szócska Miklós. Megszüntették a röghöz kötést, eltörölték a korábban felállított pályázati rendszert, a minisztérium előre, szakmákra lebontva határozza meg a rezidensi keretszámokat, mód van a szolgáltató- és akár a szakmaváltásra is az új rendszerben – sorolta eddigi intézkedéseiket Páva Hanna helyettes államtitkár. A jövőben készülnek arra, hogy elismerjék: a szakorvosképzésben részt vevő gyakorló orvosoknak költségeik is vannak, így évente 100 ezer forintnyi hozzájárulást ad majd az állam a rezidenseknek a lakhatáshoz, utazáshoz, amelyet utólag, az első év után igényelhetnek. Míg jelenleg a tutorok és a mentorok nem érdekeltek abban, hogy oktassák a rezidenseket, így anyagi ösztönzőként előbbiek – 3 rezidens oktatása mellett – 90 ezer, utóbbiak 5 tutor felügyeletéért 26 ezer forintos bérkiegészítést kapnak majd, amely „az eddigiekkel ellentétben el is jut hozzájuk”. Az ellátási egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására a későbbiekben nem országos, hanem megyei szinten határozzák meg a hiányszakmákat, amelyek választása esetén továbbra is jár az 50 százalékos bérpótlék. Míg korábban a bérpótlék nem minden esetben jutott el a hiányszakmát választó kollégáihoz, ma nem tud olyan munkahelyről, ahol azt ne folyósítanák – jegyezte meg ennek kapcsán Papp Magor, aki Heintz Tamás képviselő vagonrakodásos felvetésére elmondta azt is, egy-egy rezidens képzése 3 millió forintos terhet ró a családi kasszára, így a szakorvos jelöltek ma is vállalnak munkát tanulmányaik mellett. A szakmaiságról szólva elmondta, jelenleg nem szakképzés, hanem önképzés folyik a rendszerben, így ezen a területen valóban változtatásokra van szükség. Politikai érdek? A rezidensek helyzete évek óta rossz, sem anyagiakban, sem körülményeik javításában nem jeleskedtek az eddigi vezetők, így érdekes, hogy miért éppen most, a Fidesz kormányzása alatt robbant fel a rezidensbomba – ezt Hollósi Antal (Fidesz) firtatta, célozva arra, hogy valamiféle politikai lobbi érdekek mentén elégedetlenkednek a fiatal orvosok. Papp Magor erre úgy reagált, a korábbi években valóban voltak demoralizáló hatású szakmapolitikai intézkedések, amelyek kiszámíthatatlanná tették a pályát, ám a jelenlegi helyzet valóban nem a mostani kormány okozta, sőt ez igyekezett a hibákat orvosolni. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben oly mértékben felgyorsult az elvándorlás, hogy az már-már az ellátást is veszélyezteti. „Nézhetjük tétlenül, hogy ez a folyamat végbemegy, de meg is harcolhatunk az itthon maradásért” – mondta a Rezidens Szövetség elnöke, aki elmondta, 2013-ra 25 ezer fő alá csökkenhet az aktív orvosok száma, akik már nem fogják tudni ellátni a betegeket. Kellemetlen perceket élhetett át az ülésen jelenlévő MOK elnök, Éger István, hiszen többen is azzal vádolták a kamarát, hogy segíti az uniós munkaerőpiac nyitottsága miatt működő „agyelszívást”. A rezidensekhez a külföldi álláslehetőségek híre hamarabb eljut, mint a hazaiaké, s ennek nagy teret ad a MOK lapja azzal, hogy megjelenteti a külföldi álláshirdetéseket – jegyezte meg Szócska. Mint azt Heintz Tamás képviselő szemléletesen be is mutatta – egész oldalas reklámokban csábítják Németországba és Angliába a doktorokat, míg a hazai kórházak csak nyúlfarknyi aprókban keresik az újságban a szakembereket. A képviselő az sajtóterméket lobogtatva tette fel a kérdést: mindez akkor kinek az érdeke? Míg Páva Hanna helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, megérti a rezidensek érzelmeit, a meglévő, jó munkakapcsolatra alapozva továbbra is konstruktív együttműködést és türelmet kér tőlük, addig Iván László (Fidesz) zárszóként leszögezte, hogy a külföldi munkát vállaló rezidensek nem paraziták, csupán boldogulni szeretnének, így az államtitkárságnak nyomást kell gyakorolnia a kormányzat és a költségvetés felé annak érdekében, hogy ebben segítsék őket. eLitMed.hu, T.O. 2011-06-22
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.
Ösztöndíj, hogy ne menjen, vagy prémium hogy visszajöjjön?
Borulni fog az ügyeleti rendszer?
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[Visszatérő, egyidejű központi idegrendszeri demyelinisatio perifériás demyelinisatióval/nodopathiával – egy szeronegatív beteg esete]4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás