hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Személyes konfliktus mint stresszfaktor



| |
 


A legtöbb stresszt a problémás ügyfelekkel történő munkavégzés okozza a magyar munkahelyeken, a megkérdezett magyar vállalkozások 44 százalékánál jelentenek gondot ezek a személyes konfliktusok, az idő szűkössége pedig a cégek 29 százalékánál okoz problémát - derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felméréséből.

Az EU-OSHA 36 ország (köztük 28 uniós tagállam, 6 csatlakozásra váró ország, valamint Norvégia és Svájc) közel 50 000 munkahelye, köztük 1500 magyar vállalat munkatársainak megkérdezésével mérte fel, hogyan kezelik a különböző méretű vállalkozások a gyakorlatban a munkavédelmi előírásokat, a munkahelyi stresszt és annak kiváltó okait.

A felmérés szerint a magyar cégek 85 százaléka leginkább a jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkozik munkavédelemmel.

Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának vezetője a közleményben úgy fogalmazott: a személyes konfliktus, mint stresszfaktor elsősorban a szolgáltatási szektorban van jelen: az oktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben, a szállításban, valamint az élelmiszeriparban és a vendéglátóiparban, ahol az emberi tényezők, a személyes kapcsolattartás kiemelt feladat.

A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a megkérdezett dolgozók 29 százaléka - főként az építőiparban és a közigazgatásban - az időhiányt nevezte meg stresszforrásként. A magyar cégek 14 százalékánál, leginkább a feldolgozóiparban fordul elő, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat; a hosszú, vagy rendszertelen munkaórák a válaszadók 14 százalékánál, elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt - fűzték hozzá.

A közleményben kiemelték, hogy a munkaadók 70 százaléka végeztet ugyan kockázatértékelést, de a stressz és okainak kezelését célzó cselekvési terveket már mindössze a munkáltatók 19 százaléka készít, ezzel Magyarország az uniós rangsor legvégén szerepel. A legfejlettebb munkavédelmi kultúrával rendelkező Egyesült Királyságban az intézmények 60 százaléka rendelkezik ilyen jellegű tervvel.

Az ügynökség szerint a munkavédelem és azon belül a stresszfaktorok kezelése a munkáltató feladata, amit nagyban segíthet az aktív munkavállalói részvétel, a munkavállalói képviseletek különböző formái, amelyek Magyarországon az uniós átlagnál (21 százalék) jóval kisebb arányban (2,6 százalék) vannak jelen.


MTI 2015. július 20., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Személyes konfliktus mint stresszfaktor