TARTALOM

 VISSZA

 


Széchenyi-díjjal tüntették ki Hunyady Lászlót


Széchenyi-díjjal tüntették ki Hunyady Lászlót

| |
 

Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra ez a díj, amelyet különösen értékessé tesz, hogy szakmám vezető hazai tudományos testülete, a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya javaslata alapján nyertem el - mondta el az MTI-nek Hunyady László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja és Élettani Intézetének igazgatója, egyetemi tanára, akit Széchenyi-díjjal tüntettek ki a nemzeti ünnepen a Parlamentben.

Az 58 éves szakember, aki az Academia Europaea tagja is, a vérnyomás-szabályozásban központi szerepet játszó angiotenzin receptor és más G- fehérjéhez kapcsolt receptorok működésének vizsgálata terén folytatott kiemelkedő kísérleti endokrinológiai és receptorélettani kutatásai, valamint az általános orvosképzésben végzett magas szintű oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként kapta a díjat.

"Tudományos pályafutásom első meghatározó mérföldköve az volt, amikor témavezetőm, Spät András negyedéves hallgatóként egy önálló kutatási feladatot bízott rám. Ez a bizalom nagyon nagy motivációt jelentett számomra, és ennek sikeres megvalósítása indított el a tudományos pályán" - idézte fel Hunyady László, hozzátéve, hogy kutatócsoport-vezetőként és intézetvezetőként is mindig szem előtt tartja, milyen nagy jelentősége van a fiatalok tudományos munkájában annak, hogy teret kapnak az önálló gondolatokra és kreativitásra.

"A következő fontos mérföldkő az volt, hogy viszonylag fiatalon kijutottam az Egyesült Államok vezető orvosbiológiai kutatóintézetébe, ahol Kevin J. Catt munkacsoportjában dolgoztam, aki hazatérésemet követően is folyamatosan támogatta a munkámat. Legjelentősebb tudományos eredményeimet az ő laboratóriumában elsajátított molekuláris biológiai módszerekkel értem el, amelyeket itthon is sikerült meghonosítanom" - mondta a szakember.

Hunyady László fő kutatási területe a hormonok hatását közvetítő receptorok, köztük a vérnyomás-szabályozásban kiemelt szerepet játszó angiotenzin receptor működésének vizsgálata. Számos gyógyszer fejti ki hatását ezen receptorok serkentésével, valamint gátlásával.

"Egyik fontos tudományos eredményem annak kimutatása, hogy ezen receptorok aktiválása esetén a kialakuló összetett sejtválasz egyes folyamatait szelektíven lehet aktiválni. Ez a felismerés az eddiginél szelektívebb gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé" - magyarázta a professzor, megjegyezve, hogy eredményeiket a később, 2012-ben, Nobel-díjat elnyert Robert J. Lefkowitz professzor is felhasználta.

A szakember nagyon fontosnak tartja továbbá azokat a munkákat, amelyekben klinikus kollégákkal együttműködve endokrin betegségeket okozó genetikus elváltozások kórtani mechanizmusát tárták fel, és több esetben a mechanizmus ismeretében terápiás lehetőséget is sikerült felvetniük.

Jelenlegi legjelentősebb tudományos projektjük keretében az érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszó új mechanizmusokat tárják fel azzal a céllal, hogy a súlyos következményekkel járó népbetegség kezelése során felhasználható gyógyszercélpontokat, valamint más terápiás lehetőségeket azonosítsanak.

"Emellett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánjaként szintén fontos feladatom egyetemünk nemzetközileg is elismert orvosképzésének folyamatos fejlesztése. Kiemelt jelentősége van annak, hogy tovább javítsuk a klinikai oktatás minőségét. Ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom a hálapénz átlátható jövedelemmel történő kiváltását, mert véleményem szerint napjainkban a hálapénz jelenti a hazai orvosképzés fejlesztésének legfőbb akadályát" - fogalmazott a frissen kitüntetett szakember.

Forrás: MTI
MTI 2018. március 15., csütörtök 17:55

Kulcsszavak

Széchényi-díj, 2018, Hunyadi László, angiotenzin-receptor, hálapénz, MTI

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább