TARTALOM

 VISSZA

 


Széchenyi-díjat kapott Hoppál Mihály néprajztudós


Széchenyi-díjat kapott Hoppál Mihály néprajztudós

| |
 

A világ kis népeinek mindig nagy szükségük lesz szokásaik, hagyományaik megőrzésére - mondta el az MTI-nek Hoppál Mihály néprajztudós, aki március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át a Parlamentben.

Hoppál Mihály a sámánizmus kultúrájának kutatásában elért, a magyar őstörténet feltárása szempontjából is kiemelten fontos eredményei, a folklór szimbolikájának elemzése, az amerikai diaszpóra-magyarság életének vizsgálata, valamint az etnoszemiotika területén végzett jelentős tevékenysége elismeréseként részesül a díjban.

A tudós szerteágazó kutatásai közül számára legfontosabbként a magyar nép folklórjának, a népi elbeszélések, mondák, mítoszok gyűjtését és elemzését, valamint a szibériai, eurázsiai népek sámánizmusának kutatását emelte ki. Mint elmondta, utóbbi témát is azért kezdte el kutatni, mert nagy vita van a tudományban arról, hogy a magyarok mit hoztak magukkal keletről.

"A kultúránk jó néhány eleme jól láthatóan keleti eredetű, éppen ezért a sámánizmus kutatásának régi hagyománya van Magyarországon" - hangsúlyozta Hoppál Mihály, aki ezt a kutatási területet fiatalon elhunyt mesterétől, Diószegi Vilmostól "örökölte". Ő maga pontosabbnak tartja a sámánság kifejezést a sámánizmus helyett, mivel jobban utal arra, hogy a sámán tevékenysége az adott helyi társadalomba, kultúrába beágyazott "egyfajta mesterség".

A néprajztudós szerint nem úgy érdemes feltenni a kérdést, hogy a magyarság honnan származik, hanem hogy hol, mely népeknél találunk hasonló mondai és mitológiai motívumokat, hasonló legendákat és népi dallamszerkezeteket.

Mindezek rendszerszintű vizsgálatától lehet új eredményeket remélni - fűzte hozzá Hoppál Mihály, aki példaként említette, hogy a Toldiban a bikával való küzdelem története egy egészen Kínáig visszakövethető mondai motívum. Ott a mai napig is népi játékként űzik bikamegfékezést.

Kiemelte: a sámánok ma sok helyen igen fontos szerepet töltenek be az identitás megőrzése terén a globalizálódó világban, amely elszürkíti, hasonlóvá teszi egymáshoz a különböző kultúrákat.

A sámánok a régi hagyományokból megőriztek néhány elemet, és ezt próbálják felmutatni ma már többnyire fesztiválokon, kulturális műsorokban - hangsúlyozta a kutató, aki nagy örömmel fogadta az állami kitüntetés hírét, amire egyáltalán nem számított.

Hoppál Mihály úgy vélte, a mai körülmények között is fennmaradhat a sámánság eredeti értelme, ugyanis a legtöbb esetben tömegeket vonzó, nagy belső erő sugárzik a sámánok tevékenységéből, fellépéseiből.

"Identitásra mindig szükség lesz" - hangsúlyozta a néprajztudós, aki szerint a világ kis népeinek mindig nagy szükségük lesz saját hagyományaik, szokásaik megőrzésére. Elmondta azt is: optimista a kisebb népek kultúráinak fennmaradását illetően, úgy véli, hogy a jövő néprajzosainak is sok munkájuk lesz.


Forrás: MTI
MTI 2018. március 15., csütörtök 17:54

Kulcsszavak

Hoppál Mihály, néprajztudomány, Széchenyi-díj, 2018

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább