TARTALOM

 VISSZA

 


Széchenyi-díj - Dóczi Tamás Péter idegsebész



| |
 


A Pécsi Tudományegyetem (PTE) idegsebészeti klinikájának egyetemi tanára számára magas színvonalon, lelkiismeretesen végzett sebészorvosi tevékenysége mellett az idegsebészeti betegségek gyógyítása, az agyi térfogat-szabályozás és az agyödéma kutatásában elért kiemelkedő eredményei, valamint a modellértékű pécsi idegsebészeti centrum és klinikai idegtudományi képalkotó konzorcium megalapítása és vezetése során folytatott meghatározó és eredményes munkája elismeréseként ítélték oda a legrangosabb magyar állami tudományos kitüntetést.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja több mint harminchét éves orvosi pályájának meghatározó állomásait felelevenítve arról beszélt, hogy elsősorban az intellektuális kihívás miatt választotta az idegsebészi hivatást, hiszen az idegrendszer a legkomplikáltabb emberi szervrendszer.

Dóczi Tamás Péter, aki 1989 és 1991 között a zürichi egyetemi kórház főorvosa volt, úgy fogalmazott: bár Svájcban nyitva állt előtte a karrier, mégis azt választotta, hogy hazatér, és 1991-től a pécsi idegsebészeti klinika igazgatója lett. Vélekedése szerint a Széchenyi-díj ennek a döntésének az elismerése is.

A szorgalom és a betegekkel szembeni becsületesség fontosságát hangsúlyozva az orvosprofesszor azt mondta: évente mintegy 300-350 operációt végez. Egyetemi tanárként hetente egy ambuláns napot is tart.

"Ha valaki eljut egy szintre a szakmájában, az ez idő alatt megszerzett tudást kötelező megosztania" - fogalmazott, hozzátéve: klinikai vezetőként igyekezett minden kollégájában azon tulajdonságokat keresni, hogy mitől lesznek jó és tehetséges orvosok.

Szakterületéről szólva elmondta, hogy az agyi térfogat-szabályozás esetében kutatócsoportjaival elsősorban bizonyos hormonális szabályozásokkal, azoknak a modern mágneses magrezonanciás technikákkal (MRI) való mérésével és a gyógyítás érdekében történő alkalmazásával foglalkozott.

A Magyar Gerincgyógyászati Társaság elnöki tisztségét is betöltő orvosprofesszor felidézte, hogy a pécsi neurológiai és idegsebészeti klinika a kétezres évek közepén közösen kialakított - modellértékűnek szánt - idegtudományi klinikai centrumának keretében a két külön szervezeti egység szakembereiből hoztak létre "funkcionálisan együttműködő csoportokat" a betegek minél hatékonyabb kezelése érdekében.

További szakmai tervei között említette a már kialakult klinikai kutatási struktúrák további sikeres működtetését, amelyet egy, a közelmúltban elnyert ötéves MTA-pályázat is segít. Annak keretében a pécsi képalkotó diagnosztikai centrum szakembergárdája nyolc fővel tud bővülni a jövőben - mondta.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 15., szerda 16:38


Kulcsszavak

idegsebészet, díj, Széchenyi-díj, neurológia, sebészet

Kapcsolódó anyagok

Malignus daganatos megbetegedések okozta neurológiai kórképek

Gyökérgümőkből antibiotikumok

Az agydaganat műtéti kezelését követő rehabilitáció lehetősége, eredményei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább