hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Szakemberhiány az egészségügyben



| |
 


Az egészségügy egyik legnagyobb problémájának a szakemberhiányt tartja Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár.

A szakpolitikus a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Semmelweis-napi ünnepségén pénteken úgy fogalmazott: a szakemberek elvándorlását igyekszik megállítani a kormányzat, ezt a tendenciát meg kell fordítani. Azt mondta, ehhez sok minden kell, és az elkövetkező években ez határozza meg az ágazatot, annak jövőjét.

Zombor Gábor szerint egyértelmű, hogy az ágazat helyzete, a munkakörülmények az elkövetkező években fejlődnek. Az egészségügyben jelenleg több mint 300 milliárd forintnyi beruházás kivitelezése tart, főleg uniós forrásból. Főleg a vidéki kórházak újulnak meg, a munkakörülmények javulnak, jelentősen korszerűsödik a kórházak "eszközparkja" - tette hozzá.

Az államtitkár hangoztatta: az orvosok itthon tartása, a munkakörülmények további javítása további pénzügyi forrásokat igényel, "amíg ebben nem tudjuk azt a reális, hiteles és mindenki által hihető dokumentumot letenni az asztalra, addig erre igen kicsi az esély".

Szólt arról is: mindezek mellett a legfontosabb a gyógyítás, a betegekkel való foglalkozás egyre magasabb szintre emelése, és az is, hogy az egészségügyben dolgozók is jobban érezzék magukat, "és egyre többen maradjanak a szakmában".

A Semmelweis-nap, július elseje a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, akinek nevét orvostörténeti múzeum, emléktábla és orvosi egyetem viseli.




MTI 2014. július 4., péntek

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Szakemberhiány az egészségügyben