TARTALOM

 VISSZA

 


Súlyos hatásai lesznek a klímaváltozásnak Izraelben



| |
 

A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat.

A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig.

Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.

Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.

Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének professzora szerint 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. "Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés" - hangsúlyozta.

Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően.

A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal. A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb, míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél, és intenzív zivatarok növekedését jósolják, gyakran jégesővel és áradásokkal.

Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva. Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben. Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye.

Izraelnél a tengerből már mostanra kihalt több állatfaj: amióta 30 fok felé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a Bibliában is említett bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez. A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, ínvazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák, amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban.

A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete, a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet. Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet. A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart.

Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd. Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban.

Forrás: MTI
MTI 2019. augusztus 10., szombat 16:03

Kulcsszavak

MTI, globális felmelegedés, klímaváltozás, Izrael

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább