TARTALOM

 VISSZA

 


Speciális invazív kardiológiai technikák



| |
 

Most épp Sri-Lanka, India, Moszkva az egyik kardiológus csoport 10 napos oktatási útja. De évente több ilyen körút van, több csapat részvételével, lényegében az egész világot bejárják a magyar szakemberek, hogy átadják mindazt, amit a rengeteg tapasztalatukból, saját innovációikból, illetve szaktudásukból az itthoni szívbetegekért kamatoztatnak. A Magyar Kardiológusok Társasága most meg szeretné mutatni, hogy a magyar betegek itthon olyan ellátást kaphatnak, aminek világszerte csodájára jár a világ.

Horvátország, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szerbia, Szlovénia, Németország, Ausztrália, Új-Zéland, Kína, Brazília, Paraguay, Egyiptom, az arab országok, vagy akár Oroszország. Csak néhány kiragadott helyszín, ahol a magyar szívgyógyászok rendszeresen oktatnak, vagy amely ország kardiológusait Magyarországon is képezték. Szinte nincs is olyan szeglete a világnak, ahol, ha igény van rá, ne mennének és segítenének orvosaink. A kardiológia, különösen az eszközös beavatkozások, vagy a szívsebészet ugyanis az egyik olyan területe az egészségügynek, amelyben hazánk valóban a világ élvonalában van. Minek köszönhető ez az előkelő helyzet? Egyrészt a kifejezetten fejlett ellátási rendszerünk (a több, mint 99%-os lefedettségű biztosítási rendszerből fakadóan minden biztosított potenciálisan hozzáférhet a terápiákhoz), a relatíve korán bevezetésre kerülő speciális invazív kardiológiai technikák az előbbiekből (is) fakadó magas szintű ismerete, a kevés centrumban koncentrálódó nagy betegszám, illetve a szakembereink szakmai elhivatottsága és lényegében ugyanilyen jelentőséggel a személyes kapcsolataik is fontos szerepet játszanak.

Csak az egyik példaként, hazánkban például több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket. Ez természetesen csak az egyik terület, de ilyen az invazív kardiológiai módszerekkel beültetett speciális szívbillentyű, bizonyos szívsebészeti beavatkozások, vagy a szívritmuszavarok katéteres megszüntetése.

„Miért tőlünk kérnek fel kollégákat képzésre? Talán azt emelném ki elsőként, hogy bizonyos invazív kardiológiai eljárások, eszközök kifejlesztésében és korai tesztelésében is részt tudunk venni, valamint azok elterjedésekor gyakran a centralizált rendszerünk révén kifejezetten nagy tapasztalattal rendelkeznek a beavatkozást végző kollégáink. Ha a saját legszűkebb szakterületemet nézem, csak mi itt a Városmajorban évente közel kétezer pacemaker beültetést, 1100 elektrofiziológiai vizsgálatos és katéteres ablációt végzünk, nem beszélve a többi eszközös beavatkozásról. Ráadásul ezen a területen mi az elsők között voltunk és vagyunk a régióban, akik bekapcsolódtunk ezek alkalmazásába, és a fejlesztésbe is. Klinikánkon több, mint 10 éve foglalkozunk a fenti invazív elektrofiziológiai eljárások széleskörű oktatásával, ami természetesen együtt jár külföldi proctorálással, képzésekkel. Ez valóban olyan összetett tudást ad a kezünkbe, amely unikális a világban.

Ahhoz viszont, hogy ezt mind többen megtanulhassák, átadhassuk a tapasztalatokat, megmutassuk a leghatékonyabb technikákat, tagadhatatlanul kellenek a személyes kapcsolatok is. Az egyik ilyen sikertörténet, hogy tíz éve például kimentünk Horvátországba, ahol akkor még szinte alig végeztek katéteres szívritmuszavar megszüntetést, az aktív közreműködésünk is hozzájárult ahhoz, hogy az ottani kollégák mára már kitűnő minőségben és jelentős mennyiségben végeznek ilyen beavatkozásokat. Sőt, ma a lakosságarányos beavatkozásszámot tekintve már komoly versenytársunkká vált a régióban, ami egyébként szintén az ottani kollégák, barátaink ”megszállottságát” és elkötelezettségét is mutatja, persze ezt nem is lehet máshogy csinálni” — mondja Dr. Gellér László, a Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, osztályvezető professzora, aki most épp India után Sri-Lankáról Moszkvában folytatja a képzést. „Nagyon sok olyan invazív kardiológiai eljárás van, amit az előbb említett okok miatt olyan szinten tudunk, ami miatt bennünket kérnek fel ezekre a külföldi képzésekre. Sok kiváló kollégám dolgozik itthon és utazik hozzám hasonlóan, hogy ezt a tudást megtanítsa, begyakoroltassa, hogy mind több betegen tudjunkilletve tudjanak a külföldi kollégák is segíteni. Az az érdekes helyzet adódott, hogy egyik oldalról egyrészt nyilván szomorú, hogy Magyarország különösen érintett a szív- és betegségekben, ami a másik oldalról viszont nagy beteganyagot is jelent. Emiatt egyrészt kreatívan kell használni időnként a már meglévő invazív kardiológiai – elektrofiziológiai – szívsebészeti eljárások kombinációit, illetve van lehetőségünk az előbbi területek legújabb megoldásainak megtanulására, bevezetésére és alkalmazására is. Így a szaktudás és a nagyszámú beteganyag segítségével van módunk talán megszerezni egy olyanfajta tudást, ami tényleg egyedülálló, és amit érdemes továbbadni. A széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer révén pedig úgy szerzünk elismerést a magyar kardiológiának, hogy mindeközben a gyógyító tevékenységünk legnagyobb hasznát továbbra is a magyar betegeink látják”—hangsúlyozza a szakember.

Forrás: MKT, Sensation Event
2019. február 19.
eLitMed.hu


Kulcsszavak

MTI, oktatás, szívritmus szabályozó, invazív elektrofiziológiai eljárások, szívsebészeti eljárások, invazív kardiológia

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább