TARTALOM

 VISSZA

 


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét



| |
 

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

A W-bozon azon két elemi részecske egyike, amely közvetíti a gyenge kölcsönhatást, azon erők egyikét, amely szabályozza az univerzumunkban lévő anyag magatartását. A W-bozon szerepet játszik a radioaktív bomlásokban is.

Eredményeik szerint a W-bozon tömege 80 370 (+/-19) MeV (megaelektronvolt), ez megegyezik a részecskefizika standard modelljéből fakadó várakozásoknak - olvasható a CERN honlapján közzétett közleményben
.
A mérés mintegy 14 millió W-bozonon alapul, amelyeket 2011-ben egyetlen év alatt regisztráltak a nagy hadronütköztetőben, amikor az 7 Terraelektronvolt energián ütköztetett. Az eredmény megegyezik a korábbi mérésekkel, amelyeket a CERN nagy hadronütköztetője elődjében, a nagy elektron-pozitrin ütköztetőben (LEP) illetve az amerikai Fermilab korábbi részecskegyorsítójában mértek, ezeket az adatokat folyamatosan pontosították a kutatók az elmúlt 20 évben.

A W-bozon az univerzum egyik legnagyobb tömegű elemi részecskéje. 1983-ban fedezték fel a Z-bozonnal együtt a CERN szuper proton-antiproton részecskegyorsítójában folytatott kísérletsorozatokban. A felfedezés olyan tudományos áttörés volt, amelyet egy év múlva, 1984-ben már fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak.

Bár a W-bozon tulajdonságait már több mint 30 éve tanulmányozzák a kutatók, tömegének nagypontosságú mérése nagy kihívást jelent a részecskefizikusoknak.



Forrás: MTI
MTI 2018. február 12., hétfő 18:02

Kulcsszavak

MTI, részecskefizika, CERN, W-bozon, gyenge kölcsönhatás, közvetítőrészecske

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább