hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Sereghajtó az egészségügy


Sereghajtó az egészségügy

| |
 

Népegészségügyi fókuszú egészségügyi stratégiát dolgozott ki az egészségügyért felelős államtitkárság az év elején, amelyet a kormány el is fogadott, ennek ellenére hazánkban mindössze az egészségügyi közkiadások egy százalékát fordítják a népegészségügyre, ugyanez a részesedés az uniós országokban átlagosan 3 százalék – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) szerdai konferenciáján.

Az Európai Unió Egészség 2020 programjával – amelynek főbb célkitűzései között található az egészségi állapotban fennálló különbségek mérséklése, a megfelelő szintű közfinanszírozás biztosítása, és a betegek védelme a betegségek költségterhei ellen –, valamennyi tagállam igyekszik szinkronba hozni saját egészségpolitikáját, ami talán Magyarországnak is sikerülhet – fogalmazott előadásában Jakab Zsuzsanna, WHO európai regionális igazgatója. Az uniós országok 2012-ben együttesen döntöttek arról, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentik a szív- érrendszeri, daganatos, és krónikus légzőszervi betegségek, valamint a diabétesz okozta korai halálozást a következő nyolc évben. A konvenció megvalósításában az Unió összességében jól áll, a magyar helyzet azonban egyelőre nem pozitív: a négy nem fertőző betegség okozta korai halálozási statisztikákban hazánk az utolsók között, a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az EU-ban.

Mindez arra utal, hogy az egészséget meghatározó tényezőkben számos teendője van még a szakpolitikának, annak ellenére, hogy számos jó kezdeményezés indult, így például a dohányzásról leszoktató, vagy a helyes táplálkozási szokások kialakítását célzó projektek. Az egészség iránt azonban magasabb szintű elköteleződésre volna szükség a kormányzat részéről is – magyarázta Jakab Zsuzsanna, hozzátéve azt is, hogy az egészség társadalmi meghatározóinak kezelése nagy egészségnyereséget jelenthet. Az egészségi állapotban nem csak a tagállamok, hanem az egyes országok különböző régióiban is szignifikáns különbségek tapasztalhatóak. Így például egy magasabb végzettségű magyar férfi, aki a legjobb helyzetű megyében él, több mint 13 évvel hosszabb életre számíthat, mint a legrosszabb helyzetű területen élő, alacsony végzettségű. Azonban a szakember arra is figyelmeztetett, hogy az adatokból levont átlagértékek elfedhetik a növekvő egyenlőtlenségeket, amelyek az életkörülmények és lehetőségek különbségét tükrözik. Ezért különösen fontos az adatok lebontása az egészségpolitikai célkitűzések meghatározásakor.

A magyar háztartások közel fele nem tudta kiváltani a felírt gyógyszereket 2011-ben, ebből a nem romák aránya elérte a 20 százalékot – derült ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) felméréséből. Ugyancsak itt mutattak rá arra, hogy a háztartások közel negyedét jelentős egészségügyi kiadások terhelik, 900 ezer család, miután megvásárolta a szükséges élelmiszereket, maradék jövedelmének 10 százalékát fordítja egészségügyi kiadásokra. Bár a 2008-as gazdasági válság rontotta a helyzetet, az már korábban eszkalálódott. Mindeközben a magyar kormány stabilizációs törekvései az egészségügyi közkiadások lefaragásával, a szegénység növekedésével jártak, a magánkiadások aránya az ágazatban ma már meghaladja a kritikus 15 százalékot, a harminchoz közelít.

Ahogyan az EU-ban, úgy Magyarországon is kiemelt prioritásként kellene tekintenie az egészségügyre a politikának, mint a gazdaságba történő befektetésre – vélekedett az igazgató, aki az egészségre fordított kiadások növelését tartaná célszerűnek. A nem fertőző betegségeket többnyire későn fedezik fel, a betegek tájékozatlanok, hiányzik a koordináció, és rosszak az ösztönzők, amelyek alul- vagy túlkezelésre sarkallják a minőségi ellátás biztosításában nem érdekelt ellátókat. Ezért olyan alapellátási központok kialakítása is javasolható volna, ahol a háziorvosi teamek a szakorvosokkal és a kórházakkal együttműködve tudnak dolgozni.


Bizonyítékokon alapuló politikai döntéshozatal?


A politikai és az akadémiai szféra bizalmon alapú együttműködésére volna szükség ahhoz, hogy evidence based döntések születhessenek az egészségpolitikában is – vélekedett dr. Vokó Zoltán, az ELTE TáTK Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője. Filozofikus előadásában úgy fogalmazott, sokszor sem a kutatókban, sem a döntéshozókban nem tudatosul, hogy a tudományos bizonyítékok felhasználhatóak a döntéshozatalban. Miközben az egészségpolitika egyszerű üzenetekkel kommunikálna, és nagy tehetetlenségű rendszerek megváltoztatására csak lassan képes, addig a tudomány gyorsan változik, az orvosi, egészségügyi kutatások eredményeit nem biztos, hogy képes a társadalom felé közvetíteni. Míg az egészségpolitikai döntések hatásai évtizedekre vonatkoznak, a tudományos bizonyítékok gyorsan érvényüket veszíthetik.

Mindezt az emlőszűrés eredményessége körüli viták elemzésével támasztotta alá Vokó Zoltán, hiszen míg húsz évvel ezelőtt úgy tűnt, konszenzusra jutott a szakma azt illetően, hogy a szervezett, mammográfiás szűrés hatékony, ma már kételyeket fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban, hiszen a kutatások igazolták: az előrehaladott emlődaganatok incidenciája nem csökkent a szervezett szűrések bevezetését követő években. Míg akadémiai körökben már korábban felmerültek kételyek, az egészségpolitika szintjén nem kérdőjeleződött meg a hatékonyság, és politikai diskurzus sem alakult ki. A hasonló társadalmi viták lefolytatásához javítani kellene a lakosság egészségműveltségét és az egészségkommunikációt. Ha társadalom nem kap kielégítő válaszokat, rossz forrásokból hamis információkat szerez.


Marad a torta hab nélkül


Az egészségügy mára a politika csapdájába szorult – állapította meg Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézetének igazgatója, aki arról beszélt, hogy az elmúlt 25 év tanulságaként sokan arra a következtetésre jutottak, hogy a piacgazdaság nem hozott jobb gazdasági viszonyokat mint a szocializmus – holott nem a piacgazdaság vagy a demokrácia rossz. A félresiklás okát magunkban kell keresnünk. A valós problémákra rossz válaszok születtek, a most hivatalban lévő kormány 2010-ben jó kérdéseket vetett fel, de rossz válaszokat adott rájuk. Az egészségügyből és az oktatásból a 2008-as gazdasági válságot követően jelentős forrásokat vontak ki, pedig ezek az ágazatok a gazdaság teljesítőképességének szempontjából fontosak lennének.

Az egészségügyi rendszer fenntartása komoly kihívást jelent a kormányok számára, a magyar ellátórendszer GDP arányos részesedése a Visegrádi Országok összevetésében is nagyon alacsony, a tendencia pedig tovább romlik. Az egészségügy 2007-es magánosítását a mostani kormányzóerő népszavazással akadályozta meg, és már 2008-ban állást foglalt az állami ellátórendszer mellett, ám valódi reformelképzelései nem voltak. Egészségügyi koncepció most sincs, ahogyan többletforrás sem, így meglepő gyorsasággal alakul ki egy magánellátási rendszer, amely leszedi a habot a tortáról, míg a közellátásnak a kevésbé attraktív szeletek maradnak.

Az egészségügy helyzete rosszabb annál, mint amit az ország gazdasági teljesítménye indokol - mutatják a számok, emellett a rendelkezésre álló kevés pénzt sem hatékonyan használjuk fel. A közgazdász szerint a problémákat széles körű szakmai és társadalmi vitával lehet csak megoldani, és politikai konszenzus is szükséges a jobb és a baloldal között arról, hogy milyen egészségügyi rendszert alakítanának ki. Ennek bevezetése után már csak 20 nyugodt esztendőre van szükség ellentétben a most megszokott metódussal, amikor is négyévente felszántják a magyar ugart.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-06-25


Kulcsszavak

egészségpolitika, finanszírozás, döntéshozatal

Kapcsolódó anyagok

A kommunikáció aktuális helye és szerepe a hazai onkológiában

Jól működött, ezért megszüntetik?

Régen dédelgetett debreceni tervek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Sereghajtó az egészségügy