TARTALOM

 VISSZA

 


Semmelweis Múzeum: A fény sebei


Semmelweis Múzeum: A fény sebei

| |
 

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja Önt 2017. szeptember 7-én (csütörtök) 18 órára Szabó Beáta: A fény sebei, a színek anatómiája című kiállításának megnyitójára.

Megnyitóbeszédet mond: Mucsi Emese kurátor, művészeti író (artmagazin.hu)

A kiállítás kurátora: Dankó Réka művészeti menedzser

Helyszín: MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (1013 Budapest, Apród u. 1-3.)

Szabó Beáta festőművész az emberi lét sérülékenységével, tisztaságával,nyughatatlanságával foglalkozik. Képeinek témája a lélek és a test kapcsolata, annak szimbólumrendszere.A keleti filozófiák megközelítése szerint a szervek különböző lelki képességek székhelyei,fizikális megtestesülései és kivitelezői is egyben. Amint a bensőnk megsérül, testi tüneteink lesznek. Ha valamit elhanyagolunk, vagy elfojtunk magunkban, arról szervezetünk üzennekünk. A tüdő légzőrendszerünk legfontosabb része, ez szűri meg az életet jelentő levegőt, ahogy a testbe beáramlik. A gyomor átvitt értelemben az egyéni ízlések, igények kielégítésére szolgál. A húgyhólyaghoz rendelik az érvényesülést, az akarat tettre váltását. Az epehólyag funkcióköréhez a döntési képességet, míg a szívhez az irányítást kapcsolják. A megélések hiánya, a szervek alul vagy túlműködése alakítja ki a szervezet sajátos színezetét, az egyént magát.

A színek anatómiája a színek struktúráját és szerveződését foglalja magában. A festmények a megélt érzelmi és szellemi tartalmakat impasto technikával (a festék vastag felhordása) hozzák még közelebb, teszik azokat megfoghatóbbá. A sgrafitto módszer használatával (a festék visszakaparása) fokozódik a képek térbeli és érzelmi hatása, mélysége. Azzal, hogy a művész közvetlenül a kezével alkalmazza e technikákat, direkt kapcsolat jön létre közte és a mű között, ami ösztönös kifejezési módot tesz lehetővé. Az eredmény: lüktető alkotások, amelyeknek nyers tisztaságukban rejlik őszinteségük, erejük...

Kulcsszavak

múzeum, kiállítás, megnyitó, Semmelweis Egyetem

Kapcsolódó anyagok

Aki bújt, aki nem

Királyi vendég is lakott a Lipóton

Nagy elmék, nagy ötletek A magyar orvosi innovációk története

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább