2013. SZEPTEMBER 23.
Szöveg nagyítása:
Évente a cseh orvosi karok végzőseinek mintegy 20 százaléka távozik Nyugatra - derült ki a közszolgálati Cseh Televízió szombaton sugárzott összeállításából. A Nyugatra távozó fiatal cseh orvosok száma 2010 óta emelkedik. Míg 2010-ben 135 végzős távozott a nyugati országokba, tavaly már 207, az idei első kilenc hónap alatt pedig 156. A cseh orvosi kamara kimutatása szerint az idén várhatóan 219 fiatal orvos megy nyugati országokba dolgozni. A legkeresettebb állomáshelyek Németország, Nagy-Britannia és Svédország. Néhány fiatal orvos nyilatkozata szerint a Nyugatra távozást elsősorban a jóval magasabb keresetek és a jobb munkakörülmények, valamint a jobb munkahelyi előmenetel indokolja. Martin Vetelsky két éve távozott Németországba, s ma Nordoberfalzban dolgozik a helyi klinikán. "Kezdő orvosként Csehországban havonta 800 eurót kaptam volna, Németországban 3700 eurót keresek" - nyilatkozott a televízióban. A Nyugatra távozó fiatal cseh orvosok száma annak ellenére emelkedik, hogy tavaly a kórházi orvosok átlagos havi bére 200 euróval emelkedett. A kórházi orvosok átlagbére ma meghaladja a 2000 eurót, ez azonban jóval alatta marad a németországi béreknek. "Nagy különbség van a kórházakban és a társadalomban uralkodó állapotok között is. A német páciensek nagyon megbecsülik orvosaikat" - magyarázta tapasztalatait Vetelsky. A cseh egészségügyi minisztérium szerint a fiatal orvosok Nyugatra távozása egyelőre nem okoz semmiféle gondot, mert a cseh egészségügy viszont a szlovák orvosok számára vonzó. Évi átlagban mintegy száz szlovák orvos talál új munkahelyet Csehországban. Az okok ugyanazok: a szlovákiai béreknél magasabb keresetek és jobb munkakörülmények. A cseh orvosi kamara rámutatott arra, hogy az orvosok távozásának az állam számára anyagi oldala is van. "Egy orvos kiképzése az állam részéről nagyjából egymillió koronába kerül (11-12 millió forint). Ha egy orvos elmegy, akkor ez rossz befektetés" - jelentette ki a televízióban Milan Kubek, a kamara elnöke. A kamara éppen ebből a célból szorgalmazza a kórházi orvosok havi bérének az eddiginél gyorsabb emelését. MTI 2013. szeptember 21., szombat
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás