hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Római kori települést tártak fel Tolnában



| |
 

A települést, amelynek nyomait már az 1890-es években megtalálták, 2000-ben légi felvételekkel azonosították, a helyszínen pedig most először végez ásatást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeivel és hallgatóival - mondta Bertók Gábor ásatásvezető régész az MTI-nek.

A korábbi légi fotók alapján egy városias település képe tárult fel, amelynek területe 600-szor 600 méter volt, a falakon belül mintegy tíz nagy épület és egy legalább 270 méter hosszú kettős oszlopsor rajzolódott ki. A felvételeket később talajradaros és magnetométeres kutatással egészítették ki - tette hozzá.

A kutatók most két árkot nyitottak. Az egyik, 10-szer 15 méteres szelvény a település központjának nyugati kapuját tárta fel, ahol a terület nyugati zárófala, kapupillére és a falakon kívül futó porticus két pillére állt; ott 4. századi pénzérméket találtak.

A másik, 5-ször 10 méteres árokban két vakolt falszakaszt ástak ki. A római kori réteg felett egy, a középkori Veperd községhez tartozott temető sírjai fekszenek. A kutatóárokból 2-3. századi kerámiatöredékeket, a sírok földjéből pedig több mint ezer freskótöredéket hoztak felszínre. Ebből ítélve az épület gazdagon lehetett díszítve - mondta a régész, megjegyezve, hogy jellegzetessége volt a településnek a korabeli észak-afrikai vagy szíriai városokéhoz - például Palmüráéhoz - hasonló oszlopsoros utca is. Mint mondta, egy 3. századi forrás említ egy Sopianae-tól 32 mérföldre lévő, Iovia nevű helyet, egy másik, 5. századi forrás pedig egy Iovia nevű katonai erődítményt. Utóbbit a közeli Alsóhetény mellett azonosították. Lehet, hogy az erőd a most kutatott településről kapta a nevét.

"Iovia első ránézésre egy város típusú település lehetett fórumszerű térrel, bazilikával, egy oszlopsoros utcával, több utca nyomát azonban eddig nem tudtuk azonosítani. A központi épületcsoport kissé olyan, mintha lett volna egy - főúri vagy császári villa, amelyet a talán 3. század végén egy városinak szánt település magjaként bővíteni kezdtek, de nem fejezték be. A reprezentatív részeket megépítették, de nem népesülhetett be" - jellemezte Ioviát a régész.

Úgy vélte, a központi épületcsoport keleti része, ha önmagában vizsgáljuk, a szabadbattyáni palotával mutat szerkezeti és méretbeli hasonlóságot. Ettől kissé keletre egy fürdőszerű épület márványtöredékei a földfelszínen is megtalálhatók; a központ nyugati felén lévő két 80-szor 25 méteres épület gazdagon díszített voltát pedig az ott előkerült márvány- és porfirtöredékek is bizonyítják. A kutatás az épületek földradaros felmérésével és további ásatásokkal folytatódik, augusztusban pedig restaurátorok fogják felszedni és konzerválni a nagyobb felületen egyben maradt falfestménytöredékeket - mondta Bertók Gábor.

Forrás: MTI
2016. május

Kulcsszavak

régészet, Tolna megye, MTI

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább