TARTALOM

 VISSZA

 


Rekordmélységbe sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe



| |
 

Rekordmélységbe, több mint két kilométerre sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe - jelentették be a projektet vezető brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) szakemberei, akik szerint kutatásuk segít megérteni, miként fog reagálni a régió az éghajlat melegedésére.

A Rutford-jégár térségében dolgozó 11 fős csapatnak január 8-án sikerült elérnie a 2152 méteres mélységben lévő üledéket 63 órányi folyamatos fúrást követően. A szakemberek 12 hete dolgoznak a szélsőséges időjárási körülmények között, nagyjából mínusz 30 Celsius-fokban - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.

A kutatókból és mérnökökből álló csapat a lyukba leeresztett műszerek segítségével fogja mérni a víznyomást, a jég hőmérsékletét és alakváltozását.

A BEAMISH nevű projektet 20 éve tervezik a kutatók, és 2004-ben már egyszer megpróbálkoztak a megvalósításával, sikertelenül.

"Meglehetősen hiányosak az ismereteink azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Nyugat-Antarktiszon és egy olyan terület tanulmányozásával, ahol a jég puha üledéken nyugszik, jobban megérthetjük, hogy ez a terület hogyan változhat a jövőben és milyen mértékben járulhat hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez" - mondta Andy Smith, a BAS vezető kutatója, aki jelenleg is a Rutford-jégáron dolgozik.

A csapat mostanra két lyukat fúrt - a második lyuk munkálatai a héten értek véget -, és a tervek szerint február közepéig marad a helyszínen. Az újabb munkálatokat egy második helyszínen, az eredetitől néhány kilométerrel arrébb kezdik meg.

"Tudjuk, hogy a melegebb óceánvíz felemészti a nyugat-antarktiszi gleccserek egy részét" - mondta Keith Makinson, a BAS oceanográfusa. "Jelenleg azt próbáljuk kideríteni, hogy mennyire csúszós az üledék a gleccserek alatt, vagyis azok milyen gyorsasággal csusszannának bele a kontinensről a tengerbe. Mindez segít annak pontosabb meghatározásában, hogy a nyugat-antarktiszi jég olvadása hogyan növelné a globális tengerszintet" - fűzte hozzá a szakember.


Forrás: MTI
MTI 2019. január 24., csütörtök 15:37

Kulcsszavak

MTI, globális felmelegedés, kutatás, Nyugat-Antarktisz, jégfúrás

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább