hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Rekordmélységbe sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe



| |
 

Rekordmélységbe, több mint két kilométerre sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe - jelentették be a projektet vezető brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) szakemberei, akik szerint kutatásuk segít megérteni, miként fog reagálni a régió az éghajlat melegedésére.

A Rutford-jégár térségében dolgozó 11 fős csapatnak január 8-án sikerült elérnie a 2152 méteres mélységben lévő üledéket 63 órányi folyamatos fúrást követően. A szakemberek 12 hete dolgoznak a szélsőséges időjárási körülmények között, nagyjából mínusz 30 Celsius-fokban - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.

A kutatókból és mérnökökből álló csapat a lyukba leeresztett műszerek segítségével fogja mérni a víznyomást, a jég hőmérsékletét és alakváltozását.

A BEAMISH nevű projektet 20 éve tervezik a kutatók, és 2004-ben már egyszer megpróbálkoztak a megvalósításával, sikertelenül.

"Meglehetősen hiányosak az ismereteink azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Nyugat-Antarktiszon és egy olyan terület tanulmányozásával, ahol a jég puha üledéken nyugszik, jobban megérthetjük, hogy ez a terület hogyan változhat a jövőben és milyen mértékben járulhat hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez" - mondta Andy Smith, a BAS vezető kutatója, aki jelenleg is a Rutford-jégáron dolgozik.

A csapat mostanra két lyukat fúrt - a második lyuk munkálatai a héten értek véget -, és a tervek szerint február közepéig marad a helyszínen. Az újabb munkálatokat egy második helyszínen, az eredetitől néhány kilométerrel arrébb kezdik meg.

"Tudjuk, hogy a melegebb óceánvíz felemészti a nyugat-antarktiszi gleccserek egy részét" - mondta Keith Makinson, a BAS oceanográfusa. "Jelenleg azt próbáljuk kideríteni, hogy mennyire csúszós az üledék a gleccserek alatt, vagyis azok milyen gyorsasággal csusszannának bele a kontinensről a tengerbe. Mindez segít annak pontosabb meghatározásában, hogy a nyugat-antarktiszi jég olvadása hogyan növelné a globális tengerszintet" - fűzte hozzá a szakember.


Forrás: MTI
MTI 2019. január 24., csütörtök 15:37

Kulcsszavak

MTI, globális felmelegedés, kutatás, Nyugat-Antarktisz, jégfúrás

Kapcsolódó anyagok

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

Magyar származású tudósok szerepe az otoneurológia fejlődésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább