hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pocokrostélyossal táplálkoztak újkőkorszaki európai emberek



| |
 


A skóciai Orkney-szigeteken talált csontokból szakértők arra következtetnek, hogy az emberek pockokat főztek vagy sütöttek táplálékul, vagy a járványok megakadályozására. Ez az eddigi első bizonyíték arra, hogy a neolitikumi európai ember valamilyen módon hasznosította a rágcsálókat. A kistermetű állatokat bizonyítottan fogyasztották a történelem későbbi időszakaiban, a mogyorós pele például ínyencségnek számított a római korban.

Az orkneyi pocok, melynek nyomaira csak a szigetcsoporton bukkantak, a feltételezések szerint az európai mezei pocok egyik alfaja. Az elszenesedett csontok arra utalnak, hogy az állatokat megsütötték, valószínűleg azért, hogy megegyék. A maradványokat más ételekből származó hulladék közt találták, a szakértők szerint a tűz fölött sütötték meg őket, vagy esetleg edényben főzték meg.

Jerry Herman, a Skót Nemzeti Múzeum emlősökkel foglalkozó részlegének kutatója elmondta, az Orkney-szigeteken végzett ásatások során az emberi lakóhelyek közelében nagy mennyiségben találtak rágcsálóktól származó maradványokat. "A maradványok az itteni lakosok hulladékába kerültek nagy mennyiségben, és hosszú időszakon, több száz éven át" - mondta a szakértő.

A pockok viszonylag aprók, "falatnyiak" voltak, de "tökéletes proteinforrást jelentettek" - tette hozzá Herman.

A maradványokat az 1970-es években fedezték fel a Skara Brae nevet viselő területen. A kutatók mintegy hatvanezer rágcsálócsontot és -fogat vizsgáltak át, hogy tanulmányozzák eredetüket. Eredményeiket a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban mutatták be.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 20., csütörtök 15:30


Kulcsszavak

MTI, neolitikumi európai ember, táplálkozás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább