TARTALOM

 VISSZA

 


Pocokrostélyossal táplálkoztak újkőkorszaki európai emberek



| |
 


A skóciai Orkney-szigeteken talált csontokból szakértők arra következtetnek, hogy az emberek pockokat főztek vagy sütöttek táplálékul, vagy a járványok megakadályozására. Ez az eddigi első bizonyíték arra, hogy a neolitikumi európai ember valamilyen módon hasznosította a rágcsálókat. A kistermetű állatokat bizonyítottan fogyasztották a történelem későbbi időszakaiban, a mogyorós pele például ínyencségnek számított a római korban.

Az orkneyi pocok, melynek nyomaira csak a szigetcsoporton bukkantak, a feltételezések szerint az európai mezei pocok egyik alfaja. Az elszenesedett csontok arra utalnak, hogy az állatokat megsütötték, valószínűleg azért, hogy megegyék. A maradványokat más ételekből származó hulladék közt találták, a szakértők szerint a tűz fölött sütötték meg őket, vagy esetleg edényben főzték meg.

Jerry Herman, a Skót Nemzeti Múzeum emlősökkel foglalkozó részlegének kutatója elmondta, az Orkney-szigeteken végzett ásatások során az emberi lakóhelyek közelében nagy mennyiségben találtak rágcsálóktól származó maradványokat. "A maradványok az itteni lakosok hulladékába kerültek nagy mennyiségben, és hosszú időszakon, több száz éven át" - mondta a szakértő.

A pockok viszonylag aprók, "falatnyiak" voltak, de "tökéletes proteinforrást jelentettek" - tette hozzá Herman.

A maradványokat az 1970-es években fedezték fel a Skara Brae nevet viselő területen. A kutatók mintegy hatvanezer rágcsálócsontot és -fogat vizsgáltak át, hogy tanulmányozzák eredetüket. Eredményeiket a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban mutatták be.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 20., csütörtök 15:30


Kulcsszavak

MTI, neolitikumi európai ember, táplálkozás

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább