hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Plazmaferezis-központ nyílt Miskolcon



| |
 


Miskolcon nyitotta meg első magyarországi plazmaferezis-központját a CSL Plasma, a tizennyolc speciális ággyal és a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt létesítményt csütörtökön adták át. A donoroktól levett vérplazmából életmentő gyógyszerek készülnek vérzékeny, immunhiányos betegeknek, baleseti és égési sérülteknek.

Az átadáson Randy Furby, az ausztráliai, melbourne-i központú CSL Plasma elnöke azt mondta: jelenleg huszonhat országban 12 ezer embert foglalkoztatnak.

A társaság történetét felidézve kifejtette: Emil von Behring alapította 1904-ben a céget. A német orvostudós 1901-ben kapta meg az első orvosi Nobel-díjat a szérumterápiák területén végzett orvostudományi munkájáért, bizonyos mértékig neki köszönhető a diftéria és a kolera visszaszorítása is. A Behringwerke a fertőző betegségek elleni szérum és oltóanyag gyártásával kezdte működését, majd vált Európában az első olyan vállalattá, amely ipari mértekben állított elő frakcionált plazmát.

Michael Schröder, a társaság európai vezetője arról szólt, hogy a világon egymillió embernek van szüksége plazmapreparátumokra, Magyarországon mintegy négyezer krónikus beteg szorul ilyen készítményekre.

A donorok jelentőségét méltatva azt mondta: nélkülük az egészségügyi rendszerek képtelenek lennének kielégíteni a plazmakészítmények iránti egyre növekvő igényeket. A CSL Plasma új donorokat szeretne bevonni ebbe az úgynevezett életmentő láncolatba, a cél az, hogy Európa önellátóvá váljon a plazmakészítmények előállításában.
Michael Schröder megemlítette: a tervek szerint Nyíregyházán és Pécsen is nyílik hamarosan plazmaferezis-központ.

A 18 és 60 év közötti, egészséges donorok évente akár 33 alkalommal is adományozhatnak vérplazmát. A központban egy úgynevezett plazmaferezis eljárás segítségével veszik le a vért, amelyből a plazmát kinyerik, majd a vérsejteket és a vérlemezkéket visszajuttatják a donor szervezetébe. A leadott plazma mennyisége jellemzően 650 és 850 milliliter között van. A plazmaferezis egy-másfél órát vesz igénybe, ugyanakkor a plazma sokkal gyorsabban termelődik újra a szervezetben, mint a vérsejtek.

A donoroknak a CSL Plasma költségtérítést nyújt.
Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere az eseményen úgy fogalmazott: bízik abban, hogy ennek az egészségügyi központnak a jelentőségét minél több miskolci felismeri, és válik majd donorrá, életmentővé.
A miskolci létesítmény a teljes kihasználtságát elérve várhatóan 30-35 alkalmazottat foglalkoztat majd, a központban évente több ezer "plazmadonációt" végezhetnek.


MTI 2015. július 16., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Plazmaferezis-központ nyílt Miskolcon