hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Patológia napja



| |
 

Magyarországon kétszázötven patológus szakorvos dolgozik, pedig a betegellátás ennek kétszeresét igényelné, és ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a meglévő emberi erőforrásokat a legkorszerűbb informatikai fejlesztésekkel segítjük és egyúttal jelentős erőfeszítéseket teszünk a szakemberképzésben - olvasható a négy orvosegyetem közös közleményében.


A patológia napja alkalmából a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleménye úgy fogalmaz, mindezen intézkedések jelentős pozitív hatással lehetnek a betegellátó tevékenység egész folyamatára.

A patológus szerepe egyre meghatározóbb a gyógyító terápia kiválasztásában is, főleg a daganatos megbetegedések esetén. A szövettani/citológiai diagnózis nemcsak alapvetően meghatározza a betegség gyógyításának mikéntjét, hanem a patológus a betegség kimenetelét is megbecsüli, ezen szakemberek ma már a terápiát tervező orvoscsoport meghatározó tagjai. Sajnos azonban minden harmadik kórházban mindössze egy patológus dolgozik - olvasható a dokumentumban.

A közlemény kitér arra: az elmúlt húsz évben hatalmas változásokon ment keresztül a kórszövettani vagy patológiai diagnosztika, aminek alapja részben a technológia korszerűsödése, az informatika eredményeinek beépülése, másrészt és döntően a molekuláris medicina kifejlődése. A patológia a diagnosztikus kórszövettanon túl mára további ágakkal gyarapodott, mint a betegségek kimenetelét megbecslő és a terápiás célpontokat azonosító patológia. Így a patológus már egyáltalán nem csak a halottak kórboncolásában érintett, egyre inkább a korszerű betegellátó tevékenység meghatározó szereplője a betegség diagnózisának felállításától annak kezelésén át.




MTI 2014. november 5., szerda

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Út a digitális orvosláshoz

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


Patológia napja