TARTALOM

 VISSZA

 


Palkovics: cél, hogy 2020-ig 56 ezerre nőjön a kutatók száma



| |
 

A kormány dolgozik azon, hogy minél több fiatal kutatót tudjon Magyarországon tartani, ahogyan a felsőoktatási dolgozók további illetményemelésének kidolgozása is folyamatban van - mondta Palkovics László akadémikus, oktatási államtitkár csütörtökön Szegeden a fizikusok vándorgyűlésén.

Az államtitkár a Beilleszkedés és visszailleszkedés a magyar tudomány intézményrendszerébe elnevezésű tudománypolitikai fórumon kiemelte, hogy a kormány célja innovációs központtá alakítani Magyarországot.

Jelenleg a kutatás-fejlesztés-innovációs (K+F+I) ráfordítások több mint felét a nagyvállalati szektor adja, a felsőoktatás K+F+I-költsége stagnált az elmúlt években. Ezen változtatni kell, tartósan be kell építeni a költségvetésbe - mondta az államtitkár.
Kifejtette: kutatói utánpótlásban "nem állunk jól", a doktori iskolákba beiratkozottak 23 százaléka szerez csak tudományos fokozatot; és túl sok az önálló doktori iskola. A problémák között említette, hogy a magyar egyetemeknek kevés bevétele származik közvetlen K+F+I-forrásból, ráadásul a forrásfelhasználás hatásfoka sem jó.

A kormány több módon próbálja segíteni, hogy az oktatási intézmények és a vállalati szféra együtt tudjon működni - fejtette ki. Bevezették német mintára a mesteroktató kategóriát. Ennek lényege, hogy az egyetemeken olyan ember is taníthasson, akinek ugyan nincs tudományos fokozata, de van hosszú, vállalati szférában szerzett gyakorlati tudása.

Idén három helyen, Kisvárdán, Hatvanban és Siófokon elindították az úgynevezett Közösségi Felsőoktatási Képző Központokat. Az új forma lényege, hogy egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó. "Úgy tűnik, van létjogosultsága ezeknek az intézeteknek" - fogalmazott Palkovics.

Az államtitkár a duális képzést is sikeresnek nevezte, mint mondta, tavaly 200 vállalat 500 hallgatót vett fel; idén már háromezer helyet hirdettek meg a vállalatok, ezekre tízezer hallgató jelentkezett.

Hozzátette: a felsőoktatási törvényt is módosították annak érdekében, hogy az oktatási intézmények könnyebben "vállalkozóvá válhassanak", azaz tudjanak a vállalati szférától érkező megrendeléseket teljesíteni.

Az oktatási államtitkár elmondta: átalakították a doktori képzést is, nőtt a képzés hossza és növelték az előírt kreditek számát, de emelkedett az ösztöndíj mértéke is. Az ösztöndíjemelésnek még nincs vége, és most dolgoznak a felsőoktatásban dolgozók illetményemelésének második szakaszán is - hangsúlyozta.

Kifejtette: a cél az, hogy a jelenlegi mintegy 38 ezerről 2020-ig 56 ezerre nőjön a kutatók száma.

Új Nemzeti Kiválóság ösztöndíjprogramot is indítanak azzal a céllal, hogy itthon tartsák a fiatal hallgatókat, az ösztöndíjra idén 2,2 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

Elmondta: a 2014-2020-as uniós programozási időszakban tudományos kutatásokra és infrastruktúrafejlesztésre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre; ebből intézményfejlesztésre 20 milliárd forintot már meghirdettek. Tudományos utánpótlásra 9,4 milliárdot lehet fordítani, nemzetköziesítést előmozdító egyéb tematikus támogatásként 15,4 milliárdos keret áll rendelkezésre.

Palkovics László a fórumon kijelentette: azoknak a Lendület-csoportoknak, amelyeknek idén lejár a támogatása, de az oktatási intézmények javasolják a programok folytatását, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a jövő évben - az intézmény költségvetésébe beépítve - biztosítja a forrást.
Az augusztus 24-27. között zajló Fizikus Vándorgyűlés a magyar fizikusközösség háromévente rendezett országos találkozója, amelyen háromszáznál több kutató, fizikatanár és egyetemi hallgató vesz részt - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A vándorgyűlés első napján Dombi József, a szegedi fizika legendás alakja, a hazai fizikusok doyenje vette át a Marx György Felsőoktatási Életműdíjat. Kiemelt téma volt szerdán a magyar tudomány évtizedek óta egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása, a szegedi lézerközpont.

Az Európai Unió kiemelt tudományos fejlesztése három országban párhuzamosan valósul meg. A Szeged határában épülő Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás 2018-ban induló tudományos programját nemzetközi csapat tervezi és valósítja meg, a munkában a magyarországi és szegedi fizikusok meghatározó szerepet vállaltak.

A pénteki zárónapon a szervezők a vendéglátó város lakosságának figyelmét is szeretnék a fizikára irányítani egy nyilvános panelvitával, amelyet Energiánk és környezetünk címmel tartanak.

Forrás: MTI
MTI 2016. augusztus

Kulcsszavak

MTI, Magyarország, fiatal kutató, kormány

Kapcsolódó anyagok

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább