hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban



| |
 

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából a tudományos akadémiának megfelelő francia nemzeti kutatóközpont, a CNRS által rendezett konferencián elhangzott előadások is megmutatták, hogy a közép-kelet európai országok még mindig komoly lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest a kutatás-fejlesztés területén. A Közép-Európában elért vezető szerepét is csak úgy tudja hazánk megőrizni, ha jelentősen növeli a hazai kutatási ráfordításokat, miután Lengyelország és Csehország ezt már megtette - hangsúlyozta az NKFIH elnöke.

A párizsi esemény célja az volt, hogy az ERC programhoz kapcsolódó - és Magyarországon az NKFI Hivatal által támogatott - vendégkutatói ösztöndíjprogram népszerűsítésével elősegítse többek között a fiatal magyar kutatók látogatását is a CNRS eddigi ERC-nyertes kutatócsoportjainál, akik az ott szerzett inspirációk alapján maguk is sikeres pályázókká válhatnak a kiemelkedő presztízsű programban.

Az NKFI Hivatal adatai szerint 13 támogatott projekttel és összesen csaknem 19 millió eurónyi elnyert támogatással Magyarország a legeredményesebb pályázók egyike a régióban.

Pálinkás József értékelése szerint fordulóponthoz érkeztünk, választani kell "a fejlődés vagy a lemaradás között". Ebből a szempontból a 2018-2019-es időszak szerinte kritikus lesz, akkorra fog egyértelművé válni, Magyarország megteszi-e a szükséges lépéseket ahhoz, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs központtá váljon. A 2016-2017-ben erre a területre fordított jelentős uniós források is csak akkor fognak hasznosulni, ha növeljük a hazai ráfordításokat - hívta fel a figyelmet.

Pálinkás József és Alain Schuhl részvételével sor került a francia tudományos központ és az NKFI Hivatal által felügyelt magyarországi ELI-intézmény, a szegedi lézerközpont közötti együttműködésről szóló megállapodás aláírására., Pálinkás József szerint "ez nagyon jelentős elköteleződés" francia részről, amelyet tovább kell bővíteni.

A Kelet-Közép-Európában - a szegedi lézerközpont mellett Csehországban és Romániában - létrehozandó ELI-infrastruktúra kihasználása és sikere Pálinkás József szerint nagyon fontos az Európai Unión belüli bizalom megerősítése szempontjából. Ugyanakkor a berendezés kapacitásának csak 20-25 százalékát tudjuk Magyarországon kihasználni, ezért az NKFIH elnöke arra számít, hogy a nyugati partnerek nem hagyják cserben Magyarországot, amely mintegy 70 milliárd forintért megépítette a kapacitást. Ennek érdekében a NKFIH azt szeretné, ha Franciaország tagdíj befizetésével a jövőben részt venne az ELI-konzorciumban.

A lézerközpont sikeres projektté tétele volt az egyik témája a francia nemzetgyűlés és szenátus mellett működő tudományos és technológiai tanácsadó szervezet (OPECST) vezetőivel folytatott megbeszélésen, valamint a ANR, a francia nemzeti kutatásfinanszírozási ügynökségnél tett látogatáson is.

"Világossá tettem, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország teljes mértékben integrálódjon az európai infrastruktúrába és kutatási térbe" - mondta Pálinkás József.

A 2013-ban létrejött BPI France - amely befektetési bankként működő finanszírozási közintézményként céges és intézményi innovációs és kutatási projekteket támogat, valamint tanácsadással is foglalkozik startupok és innovatív kis- és középvállalatok számára - Pálinkás József szerint kiválóan együttműködhetne a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által a közelmúltban létrehozott Hiventures kockázati tőketársasággal.

Pálinkás József találkozott a franciaországi magyar kutatók hálózatának (Science Innovation France Hongrie, SIFraH) képviselőivel is. Véleménye szerint ez a közösség a maga eszközeivel nagyban segítheti a magyar-francia tudományos kapcsolatokat, bevonható a hazai kutatási programok értékelésébe, és segítheti a magyar tudomány eredményeinek franciaországi láthatóságát is.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 16., csütörtök 12:56

Kulcsszavak

MTA, kutatás, francia-magyar, European Research Council, ERC

Kapcsolódó anyagok

Szempontok a kvalitatív kutatás tervezéséhez és értékeléséhez

Stratégiák a krónikus vesebetegek fizikai edzésének fokozására. Miért érdemes a vesebetegnek is „edzeni”?

A Carslon-féle munkahely-család konfliktus skála magyar nyelvű változatának validálása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább