TARTALOM

 VISSZA

 


Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban



| |
 

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából a tudományos akadémiának megfelelő francia nemzeti kutatóközpont, a CNRS által rendezett konferencián elhangzott előadások is megmutatták, hogy a közép-kelet európai országok még mindig komoly lemaradásban vannak Nyugat-Európához képest a kutatás-fejlesztés területén. A Közép-Európában elért vezető szerepét is csak úgy tudja hazánk megőrizni, ha jelentősen növeli a hazai kutatási ráfordításokat, miután Lengyelország és Csehország ezt már megtette - hangsúlyozta az NKFIH elnöke.

A párizsi esemény célja az volt, hogy az ERC programhoz kapcsolódó - és Magyarországon az NKFI Hivatal által támogatott - vendégkutatói ösztöndíjprogram népszerűsítésével elősegítse többek között a fiatal magyar kutatók látogatását is a CNRS eddigi ERC-nyertes kutatócsoportjainál, akik az ott szerzett inspirációk alapján maguk is sikeres pályázókká válhatnak a kiemelkedő presztízsű programban.

Az NKFI Hivatal adatai szerint 13 támogatott projekttel és összesen csaknem 19 millió eurónyi elnyert támogatással Magyarország a legeredményesebb pályázók egyike a régióban.

Pálinkás József értékelése szerint fordulóponthoz érkeztünk, választani kell "a fejlődés vagy a lemaradás között". Ebből a szempontból a 2018-2019-es időszak szerinte kritikus lesz, akkorra fog egyértelművé válni, Magyarország megteszi-e a szükséges lépéseket ahhoz, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs központtá váljon. A 2016-2017-ben erre a területre fordított jelentős uniós források is csak akkor fognak hasznosulni, ha növeljük a hazai ráfordításokat - hívta fel a figyelmet.

Pálinkás József és Alain Schuhl részvételével sor került a francia tudományos központ és az NKFI Hivatal által felügyelt magyarországi ELI-intézmény, a szegedi lézerközpont közötti együttműködésről szóló megállapodás aláírására., Pálinkás József szerint "ez nagyon jelentős elköteleződés" francia részről, amelyet tovább kell bővíteni.

A Kelet-Közép-Európában - a szegedi lézerközpont mellett Csehországban és Romániában - létrehozandó ELI-infrastruktúra kihasználása és sikere Pálinkás József szerint nagyon fontos az Európai Unión belüli bizalom megerősítése szempontjából. Ugyanakkor a berendezés kapacitásának csak 20-25 százalékát tudjuk Magyarországon kihasználni, ezért az NKFIH elnöke arra számít, hogy a nyugati partnerek nem hagyják cserben Magyarországot, amely mintegy 70 milliárd forintért megépítette a kapacitást. Ennek érdekében a NKFIH azt szeretné, ha Franciaország tagdíj befizetésével a jövőben részt venne az ELI-konzorciumban.

A lézerközpont sikeres projektté tétele volt az egyik témája a francia nemzetgyűlés és szenátus mellett működő tudományos és technológiai tanácsadó szervezet (OPECST) vezetőivel folytatott megbeszélésen, valamint a ANR, a francia nemzeti kutatásfinanszírozási ügynökségnél tett látogatáson is.

"Világossá tettem, hogy mennyire fontos, hogy Magyarország teljes mértékben integrálódjon az európai infrastruktúrába és kutatási térbe" - mondta Pálinkás József.

A 2013-ban létrejött BPI France - amely befektetési bankként működő finanszírozási közintézményként céges és intézményi innovációs és kutatási projekteket támogat, valamint tanácsadással is foglalkozik startupok és innovatív kis- és középvállalatok számára - Pálinkás József szerint kiválóan együttműködhetne a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által a közelmúltban létrehozott Hiventures kockázati tőketársasággal.

Pálinkás József találkozott a franciaországi magyar kutatók hálózatának (Science Innovation France Hongrie, SIFraH) képviselőivel is. Véleménye szerint ez a közösség a maga eszközeivel nagyban segítheti a magyar-francia tudományos kapcsolatokat, bevonható a hazai kutatási programok értékelésébe, és segítheti a magyar tudomány eredményeinek franciaországi láthatóságát is.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 16., csütörtök 12:56

Kulcsszavak

MTA, kutatás, francia-magyar, European Research Council, ERC

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Nehéz szabadulni az allergiától

Várják a jelentkezéseket a FameLab tudománykommunikációs versenyre

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább