TARTALOM

 VISSZA

 


PAH, a magasvérnyomás ritka és nehezen felismerhető esete




| |
 

A magas vérnyomásnak létezik egy viszonylag ritka formája, ami a tüdő és szív közti erekben, a kisvérkörben jön létre. A betegség lényege, hogy a tüdő erei megvastagszanak, ezért a kisvérkörben alakul ki magasvérnyomás, ami nagyon megterheli a jobb szívfelet. A szív így egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért, vagy akár többet is, amikor a beteg terheli magát.

A betegség, melynek hivatalos neve pulmonális artériás hypertonia, röviden PAH, ritkának számít, de nemtől és kortól függetlenül bárkinél jelentkezhet. Felismerése rendkívül nehéz, hiszen ez testen kívül nem mérhető, tünetei pedig általánosak, számos egyéb kór – szív- tüdő- és más betegség – jellemzői lehetnek. Kezdetben a terhelésre jelentkeznek a tünetek, de később akár nyugalomban is. Gyakori, hogy több vizsgálaton átesik a beteg, és nem derül ki, hogy miért van nehézlégzése, fulladása, miért fáradékonyabb. Előrehaladott PAH esetén jelentkezhet lábszárdagadás és folyadék gyűlhet a hasüregben, továbbá nem ritka az előzmény nélküli eszméletvesztés sem. A veleszületett szívrendellenességgel élő PAH-betegekre jellemző – a cianózis – az elkékülő körmök és ajak is.

A PAH oka legtöbbször ismeretlen, de megjelenhet más betegségek – veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, tüdőembólia utáni állapot, egyéb légzőszervi betegségek, bal szívfél eredetű szívelégtelenség – következményeként is.
Friss nemzetközi kutatások és vizsgálatok alapján ma az is elmondható, hogy bizonyos fogamzásgátló- és fogyasztószert használóknál is gyakoribb a PAH megjelenése.

A diagnózist általában mellkasröntgen és EKG-vizsgálat előzi meg, de egyszerűbb a felismerés, ha a kivizsgálás során szívultrahang is történik, a végső diagnózis pedig szívkatéterezéssel állítható fel. A pulmonális artériás hypertoniát általában másfél-két év alatt diagnosztizálják, emiatt a páciensek ekkor már többnyire súlyos állapotban vannak. A PAH életveszélyes betegség, tizenöt évvel ezelőtt az érintettek kezelés nélküli túlélése átlag két év volt. Napjainkra a terápiáknak – tabletták és infúziók – köszönhetően ez sokat javult, az élet meghosszabbítható, az életminőség javítható. A diagnózissal rendelkező páciensek, állapotuk stádiumától függően – a nemzetközi protokolloknak megfelelően –, többféle tablettás, súlyos esetben infúziós kezelést és oxigénterápiát kapnak életkilátásaik javítására, állapotuk stabilizálására. A gyógyszerek támogatottak. Bizonyos esetekben, ha a páciens alkalmas rá, megoldást jelenthet a tüdőtranszplantáció.

Forrás: Tüdőér Egyesület
2018.11.21

Kulcsszavak

PAH, orvos-beteg találkozó, Tüdőér Egyesület

Kapcsolódó anyagok

A beteg–orvos találkozások digitális rögzítése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A világ élvonalába került a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások területén

A világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került a Szegedi Tudományegyetem. A Pfizer INSPIRE klinikai vizsgálóhely minősítésnek köszönhetően olyan innovatív vizsgálatokat végezhetnek a szegedi klinikákon, amelyek elősegítik a betegek gyógyulását és az országos egészségügyi ellátórendszer megerősítését.

Tovább


A kormány kivérezteti az MTA-t ellenzéki képviselők egy csoportja szerint

Elfogadhatatlan a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) szembeni kormányzati politika, amely a köztestület kivéreztetésére irányul - jelentette ki közös sajtótájékoztatón ellenzéki képviselők egy csoportja hétfőn Budapesten.

Tovább


Az aneszteziológusok és az OVSZ egy újszerű programmal tenné hatékonyabbá az itthoni vérellátást

A vérellátó rendszer nemcsak hazánkban, de világszerte is egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, hiszen míg az igény egyre növekszik, a véradományok száma csökken. Van egy megoldás, ami már számos országban működik, így a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság (MAITT) az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) együttműködve most olyan kezdeményezést indított, melynek célja, hogy a közép-kelet-európai országok is csatlakozzanak a Patient Blood Management (PBM) kezdeményezéshez.

Tovább


Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat - olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.

Tovább