hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Őssejtterápia agyi érkatasztrófa után



| |
 


A páciensek csontvelejéből nyert őssejtek alkalmazása ígéretes eredményekkel kecsegtet az agyi érkatasztrófa (stroke) esetén, az Imperial College London kutatói által alkalmazott kezelés jelentősen csökkentette a károsodás mértékét és javította a betegek életminőségét.

A kutatásról a Stem Cells Translational Medicine című szaklapban jelent meg tanulmány.
Mint az Imperial College London honlapján, valamint a Daily Telegraph online kiadásában olvasható, Nagy-Britanniában évente 152 ezer beteget sújt a stroke, és a páciensek 58 százalékánál maradandó károsodás alakul ki.

"A jelenlegi egyetlen hatékony terápia a vérrögoldás, amelyet a tünetek kialakulásától számított 4,5 órán belül el kell végezni. Az eljárást mindössze a betegek 10 százalékánál lehet alkalmazni, és a beavatkozás csupán a páciensek harmadánál eredményes. Sürgős szükség van új és hatékony kezelési módszerekre" - hangsúlyozta Paul Bentley, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A korábbi állatkísérletek során már bebizonyosodott, hogy a CD34+ őssejtek alkalmazása jelentősen javítja a gyógyulás esélyét. Ezek az őssejtek a vérképzés minden sejtjének kialakítására képesek, valamint részt vesznek a véredények belső felszínét borító, úgynevezett endotel sejtek termelésében.

Az 5 páciens bevonásával elvégzett vizsgálatok során a betegek csontvelejéből nyert CD34+ őssejteket alkalmazták. A súlyos szélütést elszenvedő, 40 és 70 év közötti betegeken a 7. napon alkalmazták az őssejtterápiát, szemben a korábbi vizsgálatokkal, amikor a pácienseket az agyi érkatasztrófa után fél évvel vagy még később kezelték. A csontvelőmintákból kinyert CD34+ őssejteket a nyaki verőereken keresztül juttatták az agyba, a beavatkozást követő hat hónap során mind az öt betegnek javult az állapota, közülük három képessé vált az önálló életvitelre.

A feltételezések szerint az őssejtek vélhetően nem maguk alakultak át neuronokká, hanem az általuk termelt vegyületek segítették elő az új agysejtek és erek képződését a stroke miatt károsodott agyterületen.

"Első ízben juttattunk be csontvelőből nyert őssejteket közvetlenül a károsodott agyterületre. Kutatócsoportunk jelenleg olyan új orvosi képalkotó eljárásokat keres, amelyekkel követhetjük, hogy a befecskendezés után milyen hatásokat fejtenek ki az őssejtek" - vázolta a terveket Paul Bentley.

Soma Banerjee, a tanulmány másik vezető szerzője a vizsgálatok kapcsán rámutat, hogy az eljárás biztonságosnak bizonyult, s a betegség korai szakaszában alkalmazható, amikor a legtöbb eredmény várható a beavatkozástól. A biztató eredmények ellenére azonban még túl korai határozott következtetéseket levonni. Egy szélesebb körben elvégzett vizsgálathoz mindenekelőtt meg kell határozni az optimális dózisokat, valamint azt, hogy a szélütés után mennyi idővel a legcélszerűbb elvégezni a beavatkozást
http://www3.imperial.ac.uk/newsandeventspggrp/imperialcollege/newssummary/news_8-8-2014-12-58-0
http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11018334/Hope-for-future-treatment-of-thousands-of-stroke-sufferers-from-stem-cells.html




MTI 2014. augusztus 11., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Őssejtterápia agyi érkatasztrófa után