Magyarországon jönne létre a hagyományos kínai gyógyászat térségbeli központja, amely lefedné a gyógyítás, a kutatás és a képzés teljes vertikumát a Baltikumtól a Balkánig - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára csütörtökön egy budapesti konferencián elmondott nyitó előadásában.

Az Ősi tudás új utakon - a megújuló hagyományos kínai gyógyászat Magyarországon című konferencián az államtitkár arról beszélt, Magyarország elkötelezett a kínai-magyar kapcsolatok további előmozdításában, és ennek fontos része az egészségügy területén történő együttműködés is.
Mint mondta, a nem konvencionális, kiegészítő gyógymódok iránt világszerte nő az igény, ezért fontos, hogy az állam megbízhatóan garantálja a képzést és a gyógyítás feltételeit.
Rétvári Bence kiemelte, van helye egymás mellett a magyar orvosok hagyományos európai tudásának és a több ezer éves kínai gyógyításnak, ezek egymás kiegészítői lehetnek.
Csen Hsziao-csün, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar-kínai kapcsolatok az utóbbi években gyorsan fejlődtek, áttörést értek el a kereskedelem, a beruházások, a pénzügy, a mezőgazdaság, a turisztika, a kultúra és az oktatás területén is.

Megemlítette, hogy márciusban nyílt meg a Pécsi Tudományegyetemen a hagyományos kínai orvoslás megismerésére és fejlesztésére létrehozott Konfuciusz Intézet, de több kormányközi megállapodást is aláírtak. A kétoldalú kapcsolatok napjainkra elért eredményeiben az egyik fontos tényező a bizalom volt, és a két ország hisz egymás jövőjében és fejlődésében - mondta az ügyvivő.
Csen Hsziao-csün úgy fogalmazott, a hagyományos kínai orvoslás a kínai kultúra szerves része, amelyre a kínaiak nagyon büszkék, és Magyarországon is széles körben ismertté és elfogadottá váltak a kínai gyógyítás módszerei.
Kiemelte, örömére szolgál, hogy a magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít a kínai hagyományos orvoslás fejlődésének, és az elmúlt két évben tevékenyen elősegíti és jogszabállyal támogatja a hagyományos kínai orvoslás gyakorlását.

Az ügyvivő hangsúlyozta, várakozással tekintenek a közös munka, a hagyományos kínai orvoslás közép- és kelet-európai oktató és gyógyító központja mihamarabbi budapesti megnyitása elé.
Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár előadásában azt mondta, az egészségturizmus egyre inkább fontos szerepet tölt be a turizmuson belül, és reményét fejezte ki, hogy ez egy ígéretes terület lesz Kína és Magyarország turisztikai kapcsolataiban is.
A hazánkba érkező keleti vendégek számára a Magyarországon elérhető hagyományos kínai orvoslás új utazási motivációként is megjelenhet - mondta a helyettes államtitkár, aki a kétoldalú stratégiai irányok között új turisztikai útvonalak kínálását, a közvetlen légi járat sűrítését, illetve a meglévők bővítését, valamint a termékfejlesztést emelte ki.
A kínai turisták egymillió vendégéjszakát töltöttek el a közép-kelet-európai régióban, és a kínaiak körében a legnagyobb az egy főre jutó költés - ismertette Ruszinkó Ádám.
A tervek szerint a kínai orvoslás budapesti központja a XV. kerületben valósulna meg, a korábbi orosz kórház héthektáros területén. Az elképzelésekről László Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő, volt polgármester elmondta, a központban együtt kapna helyet az oktatás, a gyógyítás és a kutatás területe. Emellett egy kollégiumot is szeretnének létrehozni a területen.


MTI 2015. október 29., csütörtök

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább

Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább

Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább

Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább