Magyarországon jönne létre a hagyományos kínai gyógyászat térségbeli központja, amely lefedné a gyógyítás, a kutatás és a képzés teljes vertikumát a Baltikumtól a Balkánig - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára csütörtökön egy budapesti konferencián elmondott nyitó előadásában.

Az Ősi tudás új utakon - a megújuló hagyományos kínai gyógyászat Magyarországon című konferencián az államtitkár arról beszélt, Magyarország elkötelezett a kínai-magyar kapcsolatok további előmozdításában, és ennek fontos része az egészségügy területén történő együttműködés is.
Mint mondta, a nem konvencionális, kiegészítő gyógymódok iránt világszerte nő az igény, ezért fontos, hogy az állam megbízhatóan garantálja a képzést és a gyógyítás feltételeit.
Rétvári Bence kiemelte, van helye egymás mellett a magyar orvosok hagyományos európai tudásának és a több ezer éves kínai gyógyításnak, ezek egymás kiegészítői lehetnek.
Csen Hsziao-csün, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar-kínai kapcsolatok az utóbbi években gyorsan fejlődtek, áttörést értek el a kereskedelem, a beruházások, a pénzügy, a mezőgazdaság, a turisztika, a kultúra és az oktatás területén is.

Megemlítette, hogy márciusban nyílt meg a Pécsi Tudományegyetemen a hagyományos kínai orvoslás megismerésére és fejlesztésére létrehozott Konfuciusz Intézet, de több kormányközi megállapodást is aláírtak. A kétoldalú kapcsolatok napjainkra elért eredményeiben az egyik fontos tényező a bizalom volt, és a két ország hisz egymás jövőjében és fejlődésében - mondta az ügyvivő.
Csen Hsziao-csün úgy fogalmazott, a hagyományos kínai orvoslás a kínai kultúra szerves része, amelyre a kínaiak nagyon büszkék, és Magyarországon is széles körben ismertté és elfogadottá váltak a kínai gyógyítás módszerei.
Kiemelte, örömére szolgál, hogy a magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít a kínai hagyományos orvoslás fejlődésének, és az elmúlt két évben tevékenyen elősegíti és jogszabállyal támogatja a hagyományos kínai orvoslás gyakorlását.

Az ügyvivő hangsúlyozta, várakozással tekintenek a közös munka, a hagyományos kínai orvoslás közép- és kelet-európai oktató és gyógyító központja mihamarabbi budapesti megnyitása elé.
Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár előadásában azt mondta, az egészségturizmus egyre inkább fontos szerepet tölt be a turizmuson belül, és reményét fejezte ki, hogy ez egy ígéretes terület lesz Kína és Magyarország turisztikai kapcsolataiban is.
A hazánkba érkező keleti vendégek számára a Magyarországon elérhető hagyományos kínai orvoslás új utazási motivációként is megjelenhet - mondta a helyettes államtitkár, aki a kétoldalú stratégiai irányok között új turisztikai útvonalak kínálását, a közvetlen légi járat sűrítését, illetve a meglévők bővítését, valamint a termékfejlesztést emelte ki.
A kínai turisták egymillió vendégéjszakát töltöttek el a közép-kelet-európai régióban, és a kínaiak körében a legnagyobb az egy főre jutó költés - ismertette Ruszinkó Ádám.
A tervek szerint a kínai orvoslás budapesti központja a XV. kerületben valósulna meg, a korábbi orosz kórház héthektáros területén. Az elképzelésekről László Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő, volt polgármester elmondta, a központban együtt kapna helyet az oktatás, a gyógyítás és a kutatás területe. Emellett egy kollégiumot is szeretnének létrehozni a területen.


MTI 2015. október 29., csütörtök

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább

Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább

Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább

Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább