hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Orvosi-élettani Nobel-díjak


Orvosi-élettani Nobel-díjak

| |
 

A 2015-ös orvosi-élettani Nobel-díjon hárman osztoznak: William C. Campbell ír, Omura Satoshi japán és Juju Tu kínai tudósok. Utóbbi ezzel a 12-ik nő, aki megkapja az orvosi Nobelt. Hogyan jut el valaki a jelölésig, miként a Nobel-díjig? Jelölt bárki lehet, a díjat azonban bizottság szavazza meg. A jelölésre kiválasztott emberek (kutatók, akadémiai tisztségviselők) számára több hónap áll rendelkezésére, hogy megtegyék javaslataikat. Ezt követően a Nobel-bizottság munkatársai több körben kiértékelik a jelöltek érdemességét és a végső jelöltek közül pedig az úgynevezett döntéshozó testületek szavazati többsége véglegesíti az az évi Nobel díjasokat Ez alapján idén 327 jelölés volt.

William C. Campbell: Írországban született 1930-ban. Diplomáját a dublini Trinity College-ban szerezte még 1952-ben, de PhD-t a Wisconsin Egyetemén. Egy időben a Merck Intézetének kutatója volt, ahol karrierje továbbfejlődött: először szenior kutató, majd innovációs igazgató lett. Jelenleg New Jersey-ben professzor emeritus.

Omura Satoshi: 1935-ben született. 1968-ban diplomázott a Tokiói Egyetemen (gyógyszerészeti tudományok). Ennek megfelelően PhD-ját kémiából szerezte. Volt intézeti kutató, később professzor a japán Kitasato Intézetben, majd ugyanitt lett az egyetem emeritus professzora is.

Juju Tu: 1930-ban született Kínában. Pekingben szerzett gyógyszerész diplomát majd tudományos munkáját, különböző fokozat szerzéseit mint a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó elismert akadémia kutatója szerezte meg. A Nobel-díjat megelőzően a Lasker-DeBakey-díjat is megkapta az artemisininért.


A győztes témák

Idén a parazitizmus elleni küzdelem vitte a prímet. A fonalférgek okozta fertőzés következményei széles palettát mutatnak. Ezek közt van az a két endémiás betegség is, ami az idén kiosztott orvosi-élettani Nobel díjak kapcsán került a figyelem középpontjába: a folyami vakság és az elefántkór. A másik nyertes kutatási téma pedig a malária volt, melyről ismert, hogy következménye sok esetben a betegek halála.


Forrás: Nobelprize.org

Omura Satoshi kutatásai középpontjában a Streptomyces spp. áll. Nem véletlenül. Népes táborában tudhat antifungális hatású, vagy táplálkozás-élettanilag kedvező aktivitású, illetve növények növekedését serkentőeket is. A japán mikrobiológus ezek közül az antimikróbás, antibiotikus anyagokat termelőkkel végezte munkáját. William C. Campbell kutatási területének középpontjában a paraziták állnak és a japán kutató által izolált és tenyésztett törzsek hatékonyságát vizsgálja, értelemszerűen azok antiparazita „készségét”. Vizsgálódásai során a Streptomyces avermitilis bizonyult sikeresnek e téren, mivel képes olyan anyag termelésére, mellyel elpusztítja az említett fonalférgeket. Ezt a biológiailag aktív ágenst kivonták, szerkezetileg azonosították (avermectin), majd elvégezték rajta a szükséges kémiai módosításokat (ivermectin). Az aktív és hatékony vegyület Nobel-díjat hozott a két tudós számára.



Juju Tu kínai kutatónő ugyan a hagyományos kínai gyógynövényekhez fordult, hogy új terápiákat keressen a malária okozta halálozás csökkentésére, mégsem mehetünk el az mellett a tény mellett, hogy maga a farmakognózia létező tudomány. Ezért növényi hatóanyagok kapcsán a legkisebb kételynek sem szabad felmerülnie azt illetően, hogy kutatásra érdemes lehet-e. „A gyógyszeripari hasznosítású növényi eredetű anyagokkal kapcsolatos ismeretek a gyógyszertan tananyagába integrálódtak (…) fontos elemei ezen ismereteknek a hatóanyagokat szintetizáló növények és a biogenetikai utak ismerete.” (Gyógynövény és Drogismeret Farmakognózia – Fitokémia, gyógynövények alkalmazása; Dr. Szőke Éva és mtsai, Semmelweis Egyetem)

Tu volt az, aki sikeresen izolálta a Artemisia Annua nevű növény aktív hatóanyagát, mely a malária elleni hatásosságát azáltal teszi egyértelművé, hogy gyorsan, és még a kifejlődésük korai szakaszában elpusztítja a maláriaparazitákat. Így jelenleg a malária ellen harcoló orvosok munkáját nagyban segíti. Oly annyira, hogy nem csupán megállította a betegség további terjedését, de vissza is szorította azt. Egészen pontosan 40-60%-os csökkenést ért el a malária okozta halálozás terén.

Mindent egybevetve talajbaktérium és gyógynövényi hatóanyag lettek az év díjazott „projektjei”, olyanok, melyek igen sok emberi életet mentenek meg. Ezért az idei orvosi-élettani Nobel-díjak valódi orvosi Nobel-díjak: gyógyítanak, életet mentenek.

Mezei Zsuzsanna
eLitMed.hu
2015.október 7.

Kulcsszavak

Nobel-díj, folyami vakság, elefántkór, malária, farmakognózia

Kapcsolódó anyagok

Az SMS hasznos eszköz lehet a malária elleni harcban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Orvosi-élettani Nobel-díjak