hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Orvosi-élettani Nobel-díjak


Orvosi-élettani Nobel-díjak

| |
 

A 2015-ös orvosi-élettani Nobel-díjon hárman osztoznak: William C. Campbell ír, Omura Satoshi japán és Juju Tu kínai tudósok. Utóbbi ezzel a 12-ik nő, aki megkapja az orvosi Nobelt. Hogyan jut el valaki a jelölésig, miként a Nobel-díjig? Jelölt bárki lehet, a díjat azonban bizottság szavazza meg. A jelölésre kiválasztott emberek (kutatók, akadémiai tisztségviselők) számára több hónap áll rendelkezésére, hogy megtegyék javaslataikat. Ezt követően a Nobel-bizottság munkatársai több körben kiértékelik a jelöltek érdemességét és a végső jelöltek közül pedig az úgynevezett döntéshozó testületek szavazati többsége véglegesíti az az évi Nobel díjasokat Ez alapján idén 327 jelölés volt.

William C. Campbell: Írországban született 1930-ban. Diplomáját a dublini Trinity College-ban szerezte még 1952-ben, de PhD-t a Wisconsin Egyetemén. Egy időben a Merck Intézetének kutatója volt, ahol karrierje továbbfejlődött: először szenior kutató, majd innovációs igazgató lett. Jelenleg New Jersey-ben professzor emeritus.

Omura Satoshi: 1935-ben született. 1968-ban diplomázott a Tokiói Egyetemen (gyógyszerészeti tudományok). Ennek megfelelően PhD-ját kémiából szerezte. Volt intézeti kutató, később professzor a japán Kitasato Intézetben, majd ugyanitt lett az egyetem emeritus professzora is.

Juju Tu: 1930-ban született Kínában. Pekingben szerzett gyógyszerész diplomát majd tudományos munkáját, különböző fokozat szerzéseit mint a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó elismert akadémia kutatója szerezte meg. A Nobel-díjat megelőzően a Lasker-DeBakey-díjat is megkapta az artemisininért.


A győztes témák

Idén a parazitizmus elleni küzdelem vitte a prímet. A fonalférgek okozta fertőzés következményei széles palettát mutatnak. Ezek közt van az a két endémiás betegség is, ami az idén kiosztott orvosi-élettani Nobel díjak kapcsán került a figyelem középpontjába: a folyami vakság és az elefántkór. A másik nyertes kutatási téma pedig a malária volt, melyről ismert, hogy következménye sok esetben a betegek halála.


Forrás: Nobelprize.org

Omura Satoshi kutatásai középpontjában a Streptomyces spp. áll. Nem véletlenül. Népes táborában tudhat antifungális hatású, vagy táplálkozás-élettanilag kedvező aktivitású, illetve növények növekedését serkentőeket is. A japán mikrobiológus ezek közül az antimikróbás, antibiotikus anyagokat termelőkkel végezte munkáját. William C. Campbell kutatási területének középpontjában a paraziták állnak és a japán kutató által izolált és tenyésztett törzsek hatékonyságát vizsgálja, értelemszerűen azok antiparazita „készségét”. Vizsgálódásai során a Streptomyces avermitilis bizonyult sikeresnek e téren, mivel képes olyan anyag termelésére, mellyel elpusztítja az említett fonalférgeket. Ezt a biológiailag aktív ágenst kivonták, szerkezetileg azonosították (avermectin), majd elvégezték rajta a szükséges kémiai módosításokat (ivermectin). Az aktív és hatékony vegyület Nobel-díjat hozott a két tudós számára.



Juju Tu kínai kutatónő ugyan a hagyományos kínai gyógynövényekhez fordult, hogy új terápiákat keressen a malária okozta halálozás csökkentésére, mégsem mehetünk el az mellett a tény mellett, hogy maga a farmakognózia létező tudomány. Ezért növényi hatóanyagok kapcsán a legkisebb kételynek sem szabad felmerülnie azt illetően, hogy kutatásra érdemes lehet-e. „A gyógyszeripari hasznosítású növényi eredetű anyagokkal kapcsolatos ismeretek a gyógyszertan tananyagába integrálódtak (…) fontos elemei ezen ismereteknek a hatóanyagokat szintetizáló növények és a biogenetikai utak ismerete.” (Gyógynövény és Drogismeret Farmakognózia – Fitokémia, gyógynövények alkalmazása; Dr. Szőke Éva és mtsai, Semmelweis Egyetem)

Tu volt az, aki sikeresen izolálta a Artemisia Annua nevű növény aktív hatóanyagát, mely a malária elleni hatásosságát azáltal teszi egyértelművé, hogy gyorsan, és még a kifejlődésük korai szakaszában elpusztítja a maláriaparazitákat. Így jelenleg a malária ellen harcoló orvosok munkáját nagyban segíti. Oly annyira, hogy nem csupán megállította a betegség további terjedését, de vissza is szorította azt. Egészen pontosan 40-60%-os csökkenést ért el a malária okozta halálozás terén.

Mindent egybevetve talajbaktérium és gyógynövényi hatóanyag lettek az év díjazott „projektjei”, olyanok, melyek igen sok emberi életet mentenek meg. Ezért az idei orvosi-élettani Nobel-díjak valódi orvosi Nobel-díjak: gyógyítanak, életet mentenek.

Mezei Zsuzsanna
eLitMed.hu
2015.október 7.

Kulcsszavak

Nobel-díj, folyami vakság, elefántkór, malária, farmakognózia

Kapcsolódó anyagok

Az SMS hasznos eszköz lehet a malária elleni harcban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább


Orvosi-élettani Nobel-díjak