hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Orosz tudományos körök felháborodása



| |
 


Két liberális szemléletű tudományos-oktatási alapítványt is a külföldi ügynöktörvény hatálya alá tartozónak minősítettek az orosz hatóságok - írta a Kommerszant című napilap kedden.

Az orosz igazságügyi minisztérium közlése szerint munkatársaik a tervszerű ellenőrzés során vonták le azt a következtetést, hogy a Dinasztia és a Liberális Misszió nevű tudományos-oktatási alapítványokra érvényes a jogvédők által keményen bírált, 2012 novemberben hatályba lépett orosz törvény.

A Dinasztiát 2001-ben hozta létre Dmitrij Zimin, a VimpelCom nevű oroszországi távközlési cég alapítója, amely 2009 óta a VimpelCom amszterdami székhelyű nemzetközi vállalatcsoport része. Utóbbi 18 országban 223 millió előfizetőt szolgál ki.
A Liberális Misszió alapítványt Jevgenyij Jaszin, az ugyancsak liberális közgazdasági szemléletet képviselő moszkvai Gazdasági Főiskola - Nemzeti Kutatási Egyetem nevű intézmény tudományos vezetője hozta létre.
Jaszin közölte a Kommerszanttal, hogy az alapítvány sohasem kapott külföldről pénzt, csak a VimpelCom alapítójától részesülnek ilyen támogatásban. Azt mondta, hogy a Liberális Misszió küzdeni fog a hírnevéért. "Be fogjuk bizonyítani, hogy hazafiak vagyunk és nem vagyunk senkinek az ügynökei".

Orosz tudományos körökben felháborodást váltott ki a minisztérium fellépése a két tudományos-oktatási alapítvánnyal szemben. Szergej Popov neves asztrofizikus kijelentette, hogy a Dinasztia rendkívül fontos szerepet játszik az orosz tudomány és oktatás különböző területein. Nagyon sok fizikai kutatóintézetet támogat, amelyek egy része a védelmi területtel és az űrkutatással van kapcsolatban. "Annak idején csak azért maradtam dolgozni Oroszországban, mert támogatást kaptam a Dinasztiától" - közölte.

Valerij Rubakov fizikus, az orosz tudományos akadémia elnökségi tagja nagyon komoly hibának nevezte a Dinasztia alapítvány külföldi ügynökké nyilvánítását, amelyről, mint mondta, mindenki tudja, hogy alapítója pénzéből működik.

A nem kormányzati szervezetek (NGO) működését korlátozó, Oroszországban 2012 novemberében hatályba lépett szabályozás szerint ha az NGO-k külföldi támogatással működnek, és politikai tevékenységet folytatnak, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vétetniük magukat. Ellenkező esetben súlyos pénzbüntetést kell fizetniük, sőt feloszlathatják őket.

Az orosz ügyészség adatai szerint az országban 80 NGO működik. 2013-ban és tavaly is nagyszabású ellenőrzéseket hajtottak végre a hatóságok, majd több oroszországi szervezetet és alapítványt büntettek meg, mert nem regisztráltatták magukat. Közöttük van a Golosz választási jogvédő szervezetet és a Szaharov Központ. A nemzetközi hírű Memorialt pedig fel akarták oszlatni a hatóságok, de a szervezet megváltoztatta alapszabályát, így tovább működhet.




MTI 2015. május 26., kedd

Kapcsolódó anyagok

Beszámoló az V. ETNA Nemzetközi Konferenciáról

Mérföldkő az Alapellátás-fejlesztésben

A szérum albumin szint jelentősége dializált krónikus vesebetegekben

Egy rendszeres testmozgást biztosító geriátriai mozgásprogram szerepe a sikeres öregedésben

Hogyan közöljünk rossz híreket? A medicinális rossz hírek közlése kurzus jelentősége és tematikájának kidolgozása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Orosz tudományos körök felháborodása