hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Önmagát irthatja ki az emberiség



| |
 

Önmagát irthatja ki az emberiség Stephen Hawking szerint. A világhírű fizikus egy új előadásában az egzisztenciális veszélyek közé sorolta egy atomháború lehetőségét, a Föld felmelegedését, a géntechnika által létrehozott vírusokat és azt, hogy tudomány és a technika további fejlődése utat nyit annak, hogy "rossz irányba forduljanak a dolgok".



A tudós BBC új előadássorozatában beszélt minderről. A műsor első részét január 26-án, a másodikat február 2-án sugározza a BBC 4 rádió, a BBC világrádiója és annak internetes felülete, részleteket azonban már kedden közzétettek az adásból.

Hawking, aki a fekete lyukak kutatásáról beszél a rádió Reith Lectures című műsorában, a közönség soraiból érkező kérdésre adott válaszában figyelmeztetett a - szerinte fennálló - veszélyekre.

A tudós szerint "szinte bizonyos", hogy ezer-tízezer éven belül katasztrófa következik be a Föld számára. Az emberiség azonban túlélheti ezt, ha addigra létre tud hozni kolóniákat a világűrben, más bolygókon. "Mivel azonban a következő száz évben várhatóan nem jutunk el erre a szintre, a Föld lakóinak nagyon elővigyázatosnak kell lenniük" - fejtette ki Hawking.

A fizikus korábban arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia is előidézheti az emberi faj kihalását. Ugyanakkor hozzátette: meg lehet találni a módot arra, hogy ellenőrzés alatt tartsák.

"Nem fogjuk megállítani vagy visszafordítani a fejlődést, de fel kell ismernünk és ellenőrzés alatt kell tartanunk a veszélyeket. Optimista vagyok és hiszem, hogy ez sikerül" - fejtette ki Hawking.

Kiemelte: a kutatók fiatal generációjának figyelembe kell venniük, hogy a tudományos és technológiai fejlődés megváltoztatja a világot, és segíteniük kell a nagyközönséget is ennek megértésében.


Forrás: MTI
MTI 2016. január 19., kedd 12:19

Kulcsszavak

MTI, Stephen Hawking, emberiség

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább