TARTALOM

 VISSZA

 


Nyolcezer éves edényekben találták meg a világ legrégibb borának nyomait



| |
 

Két georgiai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak - számolt be róla a BBC.

Az edények némelyikén szőlőfürt és táncoló férfiak képeit is felfedezték a tudósok, akik eredményeiket az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) tették közzé.

Korábban a borkészítés legrégibb bizonyítékának azokat a maradványokat tartották, amelyeket 7000 éves iráni cseréptöredékekben azonosítottak.

"Úgy véljük, a miénk a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a vadon termő eurázsiai szőlőt borkészítésre háziasították. A bor az általunk ismert nyugati civilizáció egyik központi eleme: orvosságként, a társas együttlét katalizátoraként és értékes vagyontárgyként került a vallási rítusok, a gyógyszerkészítés, a főzés, a gazdaság és a társadalom életének fókuszába az ősi Közel-Keleten" - magyarázta Stephen Batiuk, a Torontói Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Az agyagedényeket két újkőkor faluban találták meg Tbiliszitől mintegy 50 kilométerre délre. A borkészítés kémiai lenyomatát nyolc agyagedényben fedezték fel, a legidősebb nagyjából a Kr.e. 5980-as évekből származik.

A kvevrinek nevezett nagy korsókat, melyek az ősi agyagedényekhez hasonlítanak, az országban ma is használják borkészítésre - mondta David Lordkipanidze, a georgiai Nemzeti Múzeum igazgatója, aki a kutatásban segített.

Batiuk szerint valószínű, hogy a bort az újkőkori ember a mai "kvevri-módszerhez" hasonlóan készíthette: a szőlőt összepréselték, a gyümölcshúst, a szárat és a magokat együtt erjesztették.

A világ legkorábbi ismert, nem szőlőből erjesztett borának, egy rizsből, mézből és gyümölcsökből készült alkoholos ital nyomait Kínában találták, a lelet nagyjából Kr.e. 7000-ből származik

Forrás: MTI, BBC
MTI 2017. november 14., kedd 8:16

Kulcsszavak

MTI, bor, régészet

Kapcsolódó anyagok

Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább