hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nyelvtanulás és elme



| |
 

Lassíthatja az agy öregedését a kétnyelvűség, sőt az idegen nyelv felnőtt kori elsajátítása is - derült ki egy új kutatásból.

Az olvasása, beszédének gördülékenysége és az intelligenciája is javult annak a 262 személynek, akiket 11 éves korukban, majd a hetvenes éveikben vizsgáltak meg - idézte a BBC hírportálja az Annals of Neurology című szaklapban megjelent tanulmányt.

Egy korábbi kutatás eredményei már utaltak arra, hogy a kétnyelvűség évekkel későbbre halaszthatja a mentális képességek hanyatlását. Az új tanulmány nagy kérdése az volt, vajon az új nyelv megtanulása javít-e a gondolkodási-megismerési képességeken, vagy a jobb kognitív adottságú emberek nagyobb eséllyel tanulnak-e meg idegen nyelveket.

A kutatásban részt vevő 262 Edinburgh-i születésű ember intelligencia-tesztjének adatait vizsgálta meg az Edinburgh-i Egyetem agyi öregedéssel és kognitív betegségekkel foglalkozó központjának kutatója, Thomas Bak.

A teszteket a résztvevők 11 éves korában végezték. Ugyanezeket a személyeket megvizsgálták hetvenes életéveikben, 2008 és 2010 között. Az angolon kívül mindannyian beszéltek még egy vagy több nyelvet.

A csoportból 195-en még 18 éves koruk előtt tanultak meg egy idegen nyelvet, 65-en ezután. A vizsgálat adatai szerint azok, akik két vagy több nyelvet beszéltek, jelentősen jobb gondolkodási képességekkel rendelkeztek, mint amit az alapteszt szerint várhattak volna. A nyelvtanulás leginkább az általános intelligenciát és az olvasást befolyásolta.

A hatások egyaránt mérhetőek voltak azoknál, akik gyermekkorukban, illetve azoknál, akik később sajátították el a második nyelvet. Bak szerint a figyelemben, az összpontosításban és a beszéd gördülékenységében jelentkezett javulást nem lehet az eredeti intelligenciával magyarázni.

(http://www.bbc.com/news/health-27634990ű)




MTI 2014. június 2., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Nyelvtanulás és elme