TARTALOM

 VISSZA

 


November 4-én kezdődik a Tudomány Világfóruma



| |
 


- Újra Budapestre érkeznek a világ vezető tudósai és tudománypolitikusai, hogy a november 4-én kezdődő Tudomány Világfórumán (World Science Forum, WSF) három napon keresztül a világot érintő legfontosabb társadalmi és környezetvédelmi problémákról és feladatokról tanácskozzanak.

A Tudomány Világfórumára először 2003-ban került sor azzal a céllal, hogy összehozza a világ vezető tudósait a tudománypolitikusokkal azért, hogy együtt gondolkodjanak és közös terveket fogalmazzanak meg arról, milyen hatásokat gyakorol a tudomány a mindennapi életre, és hogy lehet a tudomány szempontjait a politikában érvényre juttatni - fejtette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az M1 aktuális csatorna kedd délelőtti műsorában.

A találkozóra 2011-től kétévente a világ más-más nagyvárosában kerül sor, a visszatérő helyszín négyévente Budapest. A legutóbbi, 2013-as egyeztetést Rio de Janeiroban tartották - idézte fel az elnök.
"A fórumnak nincs döntéshozó joga, de általában állást foglal néhány jelentős tudományos vonatkozású kérdésben, így értelemszerűen a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdései a tanácskozás középpontjában állnak" - mondta Lovász László hozzátéve, hogy ezek mellett számos olyan aktuális kérdésről is lesznek tanácskozások mint például a migráció.

"A migráció nem a hivatalos programban szerepel, mégis egy várhatóan nagy érdeklődést kiváltó ülés lesz még a konferencia hivatalos kezdete előtt" - hangsúlyozta.
A meghívott szakemberek itt leginkább azt fogják körüljárni, hogy azokban a szociológiai, gazdasági, történelmi, pszichológiai kérdésekben amelyeket felvet a kialakult helyzet, hogyan tudnak a tudósok a döntéshozók segítségére lenni.
A nagyjából 800 külföldi résztvevővel zajló eseményen felszólal mások mellett Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, valamint Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója és Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója is.
Az előadásokat az MTA honlapján zajló élő közvetítés segítségével bárki nyomon követheti.




MTI 2015. október 27., kedd

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


November 4-én kezdődik a Tudomány Világfóruma