TARTALOM

 VISSZA

 


November 4-én kezdődik a Tudomány Világfóruma



| |
 


- Újra Budapestre érkeznek a világ vezető tudósai és tudománypolitikusai, hogy a november 4-én kezdődő Tudomány Világfórumán (World Science Forum, WSF) három napon keresztül a világot érintő legfontosabb társadalmi és környezetvédelmi problémákról és feladatokról tanácskozzanak.

A Tudomány Világfórumára először 2003-ban került sor azzal a céllal, hogy összehozza a világ vezető tudósait a tudománypolitikusokkal azért, hogy együtt gondolkodjanak és közös terveket fogalmazzanak meg arról, milyen hatásokat gyakorol a tudomány a mindennapi életre, és hogy lehet a tudomány szempontjait a politikában érvényre juttatni - fejtette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az M1 aktuális csatorna kedd délelőtti műsorában.

A találkozóra 2011-től kétévente a világ más-más nagyvárosában kerül sor, a visszatérő helyszín négyévente Budapest. A legutóbbi, 2013-as egyeztetést Rio de Janeiroban tartották - idézte fel az elnök.
"A fórumnak nincs döntéshozó joga, de általában állást foglal néhány jelentős tudományos vonatkozású kérdésben, így értelemszerűen a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdései a tanácskozás középpontjában állnak" - mondta Lovász László hozzátéve, hogy ezek mellett számos olyan aktuális kérdésről is lesznek tanácskozások mint például a migráció.

"A migráció nem a hivatalos programban szerepel, mégis egy várhatóan nagy érdeklődést kiváltó ülés lesz még a konferencia hivatalos kezdete előtt" - hangsúlyozta.
A meghívott szakemberek itt leginkább azt fogják körüljárni, hogy azokban a szociológiai, gazdasági, történelmi, pszichológiai kérdésekben amelyeket felvet a kialakult helyzet, hogyan tudnak a tudósok a döntéshozók segítségére lenni.
A nagyjából 800 külföldi résztvevővel zajló eseményen felszólal mások mellett Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, valamint Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója és Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója is.
Az előadásokat az MTA honlapján zajló élő közvetítés segítségével bárki nyomon követheti.




MTI 2015. október 27., kedd

Kapcsolódó anyagok

Húshorizontok dicsfényben

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


November 4-én kezdődik a Tudomány Világfóruma