hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nobel-díj - Freund Tamás méltat



| |
 


A tanulási és a memóriafolyamatok megismerésében játszott kiemelkedő szerepet az idei orvosi Nobel-díj három kitüntetettje - mondta az MTI-nek Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, aki szerint az amerikai-brit John O'Keefe, valamint a norvég May-Britt Moser és férje már rég kiérdemelte az elismerést.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, az intézmény Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (MTA KOKI) főigazgatója a három díjazott munkásságát méltatva rámutatott, hogy John O'Keefe a térsejtek felfedezésével érdemelte ki a legmagasabb tudományos elismerést. A memóriáért felelős agyterület, a hippokampusz ugyanis ezeknek a sejteknek a segítségével készít kognitív térképet a környezetről. May-Britt Moser és Edvard Moser pedig az agy memóriatárolási rendszerének fontos részét képező entorhinális kéregben fedezte fel a "hálózati" sejteket, a grideket.

"Az entorhinális kéreg a hippokampusz fő bemeneti régiója, és mindig is
nagy kérdés volt, hogy a külső környezeti szenzoros impulzusokból miképp áll össze a hippokampuszban a specifikus térmező-érzékenység. Rendkívül izgalmas, hogy miként fedezte fel ezt rendszert a Moser házaspár" - magyarázta az akadémikus.

Freund Tamás kitért az idei Nobel-díjasok magyarországi kapcsolataira is. Ismertetése szerint mindhárman meghívott előadóként plenáris előadásokat tartottak 2009-ben a Magyar Idegtudományi Társaság éves konferenciáján. John O'Keefe a térsejtek szerepéről beszélt, bemutatva, hogy miként fejlődnek ki az élet kezdetén, s miként károsodnak, pusztulnak a demenciában szenvedő idős betegeknél. May-Britt Moser és Edvard Moser az entorhinális agykéreggel kapcsolatos kutatásaikat ismertették a résztvevőkkel.

"A Moser házaspár többször tartott előadást a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet idegtudományi szemináriumsorozatán is. Rokon témán dolgozunk, szoros, mondhatni baráti a kapcsolatunk" - fogalmazott Freund Tamás.




MTI 2014. október 6., hétfő

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Út a digitális orvosláshoz

Nosocomialis fertőzések profilaxisa az alapellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább


Nobel-díj - Freund Tamás méltat