hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nincs nemzeti azbesztmentesítési programunk



| |
 


Magyarországnak még mindig nincs nemzeti azbesztmentesítési programja, miközben az uniós tagországok három kivétellel valamennyien elkészítették és folyamatosan hajtják végre a saját mentesítési programjukat - hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.

A civil szervezet szerint az összes magyar ingatlan azbeszttartalmának felmérésére és az azbesztmentesítéssel kapcsolatos rendelkezések szigorítására lenne szükség, emellett hiányzik a témával kapcsolatos széleskörű felvilágosítás, a teendők világos magyarázata, a speciális képzés, a munkavédelmi szabályok számonkérése, valamint azok a kedvezmények, amelyek ösztönöznék az azbeszthulladék szabályos kezelését, lerakását.

A Levegő Munkacsoport emlékeztet arra, hogy 2002-ben indult ugyan egy nemzeti azbeszt-eltávolítási program, amely mintegy 120 ezer négyzetméter azbeszttartalmú szigetelés eltávolítását tűzte célul 2012-re. Ez a program azonban nagyon lelassult 2006 után, mivel az Európai Unió strukturális alapjaiból nem lehetett magántulajdonú ingatlanok azbesztmentesítését támogatni.

A Levegő Munkacsoport rámutat: a munkahelyi eredetű rákos megbetegedések fele azbeszt-ártalomra vezethető vissza, a tünetek azonban gyakran csak évtizedekkel azután jelentkeznek, hogy a mérgező anyag bejut az emberi szervezetbe. Az érintettek 30-40 százaléka belehal azbeszt miatt szerzett betegségébe.
Az azbesztgyártás, -használat és -kereskedés minden formáját betiltották már az európai régió 53 államából 37 országban - köztük Magyarországon is -, ugyanakkor a korábban beépített azbeszt és származékai még veszélyeztetik ezekben az országokban az emberek egészségét. További 16 országban még mindig alkalmaznak azbeszttartalmú termékeket, illetve exportálják ezeket a harmadik világba - mutat rá a Levegő Munkacsoport.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európában jelenleg is évente harmincezer halál hozható összefüggésbe azbeszt okozta megbetegedéssel.
Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: Magyarországon mintegy 150-200 ezer négyzetméter azbeszt található - főként a nyugat-magyarországi régióban - lakótelepi házakban, valamint további 200-250 ezer négyzetméter szórt azbesztre lehet lelni egyéb intézményekben.
A Levegő Munkacsoport rámutat, hogy a 2020-ig tartó fejlesztési időszakban beérkező uniós források lehetőséget adnának arra, hogy az elmúlt években megtorpant azbesztmentesítés újra lendületet kapjon. A civil szervezet megjegyezte: többször is a különféle minisztériumokhoz fordult már hatékonyabb szakpolitikát és forrásokat sürgetve, azonban eddig csak elutasító választ kapott.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az azbesztmentesítésre szánt konkrét összegről nem nyilatkozott, azonban elmondta, hogy a 2014-2020-as finanszírozási időszakban nem közvetlen módon, de energiahatékonysági beruházások keretében lesz pénzügyi támogatás középületek azbesztmentesítésére.
A Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) pályázatokra 300 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokra 69,94 milliárd forint áll rendelkezésre, ezek keretén belül is valószínűleg lesz lehetőség az azbesztmentesítés támogatására is, kapcsolódó feladatként - írta minisztérium.

Emellett a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv is foglalkozik az azbeszthulladék ártalmatlanításával, utóbbi számításai szerint 2030-ig évente mintegy 100 ezer tonna azbeszthulladék kezelését szükséges megoldani.




MTI 2015. június 30., kedd

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Nincs nemzeti azbesztmentesítési programunk