A tipikus nemi különbségek és az autisztikus jellemvonások valaha volt legnagyobb vizsgálatát végezték el a University of Cambridge kutatói, és igazoltak két pszichológiai teóriát: az empátiában és a rendszerezésben megnyilvánuló nemi különbségek elméletét, valamint az autizmus és az extrém férfi agy közötti összefüggést kimondó elméletet. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban közölt tanulmányban több mint fél millió embert, köztük 36 000 autistát teszteltek.

Az empátiában és a rendszerezésben megnyilvánuló nemi különbségek elmélete ( Empathizing-Systemizing Theory) szerint a nők átlagosan nagyobb pontszámokat érnek el az empátiát - azt a képességet, hogy felismerjük, mit gondol és érez a másik ember - mérő teszteken, és a férfiaknál hajlamosabbak a másik ember tudati állapotára megfelelő érzelemmel reagálni. Az elmélet azt is kimondja, hogy a férfiak átlagosan nagyobb pontszámokat érnek el a rendszerezést – azt a hajtóerőt, hogy elemezzünk vagy szabályokon alapuló rendszereket hozzunk létre - mérő teszteken.

Az extrém férfi agy elmélete ( Extreme Male Brain theory) szerint az autisták átlagosan maszkulin irányba tolódnak el ennek a két dimenziónak a mentén: a populáció átlagánál alacsonyabb pontszámokat érnek el az empátiát mérő teszteken, és a populáció átlagának megfelelő vagy annál magasabb pontszámokat érnek el a rendszerezést mérő teszteken.

Habár korábbi vizsgálatok kis esetszámon már bizonyították mindkét teóriát, jelen vizsgálat big data dimenzióban mozogva 671.606 ember (61% nő és 39% férfi, átlagos életkor 29 év), köztük 36.648 autista (a teljes minta 5,45%-a, 51% nő és 49% férfi) teszteredményei alapján hozták meg a következtetést, és az eredményt egy második, független, más módszerekkel toborzott mintán is megismételték (ennek esetszáma 14.354 fő volt). Az autizmus prevalenciája a lakosságban 1%. A résztvevők négy, egyenként 10 kérdéses pszichológiai tesztet töltöttek ki online: Autizmus Spektum Hányados Teszt (AQ), Empátia Hányados Teszt (EQ), Rendszerező Hányados Teszt (SQ) és Szenzorikus Percepció Hányados Teszt SPQ). Az autista személyek azonosítása annak alapján történt, hogy rákérdeztek, rendelkeznek-e autizmus diagnózissal.

Az eredmények szerint a nők átlagosan szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az EQ és az SPQ teszten, míg a férfiak átlagosan szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az AQ és az SQ teszten. A tipikus nemi különbségek az autisták esetében jóval kevésbé jelentek meg: az autisták nemüktől függetlenül átlagosan „maszkulinok” voltak, azaz szignifikánsan magasabb pontszámot értek el az AQ és az SQ teszten. Az autisták esetében a D-érték (az EQ és az SQ közötti különbség: E-S) az autisztikus sajátosságokban jelentkező variancia nagy részét magyarázta (43%; 20-szor annyit, mint a demográfiai változók - benne a nem – összesen).

Az átlagpopulációban az EQ és az SQ egyaránt normál eloszlást követ, varianciájuk mögött biológiai faktorok is állnak (prenatális tesztoszteron, gyakori genetikai variánsok). Mint bebizonyosodott, az E típusú agyműködés inkább a nőkre, míg az S típusú a férfiakra jellemző, ami arra utal, hogy az evolúció során szelekciós nyomás helyeződött az agyra annak érdekében, hogy egy-egy doménben a nemmel összefüggő módon jobban specializálódjon, mint más doménekben, valószínűleg azért, mert az empátia és a rendszerezés különböző környezetekben (szociális versus technikai) jelentősen adaptív viselkedésmód. Az eredmény szerint az autisták agyműködése inkább rendszerező, S típusú, ami megmagyarázhatja, hogy miért van 2-3-szor több férfi, mint nő a diagnosztizált autisták között. Az is kiderült továbbá, hogy azok a személyek, akik a STEM-szektorban dolgoznak (STEM: Science, Technology, Engineering and Mathematics) átlagosan magasabb pontszámokat értek el az SQ és az AQ doménekben, míg a nem-STEM szektorban dolgozók körében átlagosan az EQ pontszámok magasabbak.

A félreértések elkerülése érdekében a vizsgálat szerzői felhívják a figyelmet három fontos szempontra: 1. az eredmények csak csoportok átlagában igazak, egyes személyekkel kapcsolatban ennek alapján nem lehet következtetéseket levonni (sem a nem, sem az autizmus diagnózis, sem a foglalkozás kapcsán). 2. a két vizsgált teória a tipikus nemi eltéréseknek csak két dimenziójára fókuszál, az empátiára és a rendszerezésre, így nem alkalmazható egyéb nemi különbségekre, így pl. az agresszióra. 3. az autisták átlagosan a kognitív empátia területén küzdenek nehézségekkel (azaz más emberek érzelmeinek és gondolatainak azonosításával), míg affektív empátiájuk intakt, azaz ugyanúgy képesek gondoskodni másokról, mint az átlagemberek. Az antiszociális személyiségzavaros személyek/pszichopaták ezzel ellentétes disszociációt mutatnak: kognitív empátiájuk intakt, affektív empátiájuk károsodott.

Az agyműködési típusok agyi alapját – neuroanatómiáját - is elkezdte már néhány vizsgálat különböző agyi képalkotó módszerekkel feltérképezni, ezek közül kiemelhető a Neuroimage című szaklapban megjelent vizsgálat (Neuroimage. 2012 Jul 16;61(4):1347-54), ami szerint az S típus (S>E profil) esetén megnövekedett a cingulum és a kognitív kontrollban, monitorozásban, hiba-detektálásban közreműködő dorzális mediális prefrontális területek vastagsága, míg a növekvő E>S profil a neuroendokrin szabályozásban, motivációban és jutalmazásban közreműködő agyterületek (hipotalamusz, vantrális bazális ganglionok) növekvő vastagodásával jár együtt. Egy másik, fMRI vizsgálat eredménye szerint az E típusúak agyában arcfotók alapján történő érzelemfelismerés során nagyobb a tükörneuronok aktivációja a bal alsó frontális gyrusban és az alsó parietális lebenyben, továbbá a perspektíva és az autobiografikus memória kialakításában közreműködő temporális lebenyterületek is aktívabbak (Brain Res Bull. 2010 Oct 30;83(5):214-22.). Más vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az autista nők esetében mind az agy struktúrája, mind funkciója maszkulinizált; az idegrendszer szexuális dimorfizmusában a társadalmi-környezeti hatásokon kívül biológiai mechanizmusok is közreműködnek. A társadalmi-környezeti és a biológiai hatások arányát és összefüggéseit további vizsgálatoknak kell tisztázniuk.

Eredeti közlemény
Greenberg, David M., Varun Warrier, Carrie Allison, and Simon Baron-Cohen. "Testing the empathizing–systemizing theory of sex differences and the extreme male brain theory of autism in half a million people." Proceedings of the National Academy of Sciences 115, no. 48 (2018): 12152-12157.

Szemlézte: Kazai Anita dr.