TARTALOM

 VISSZA

 


Nem lesz érdemi konszolidáció az év végén



| |
 

Bár az év végére ismét 50-60 milliárd forintos kórházi adósságállomány halmozódhat fel az ágazati szereplők becslése szerint, a napi.hu keddi, egészségügyi konferenciáján Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár csak annyit ígérhetett: december végéig kiosztják a tavaszi konszolidációból visszamaradt 1,2 milliárd forintot. A kasszamaradványról leghamarabb hónap közepén tudnak érdemben nyilatkozni, addig is tárgyalnak a Nemzetgazdasági Minisztériummal a lehetséges megoldásokról. Ennek ellenére a szakpolitikus úgy vélte, adósságrendezésre csak „csekély pénz” lesz.

A tavaszi konszolidációt annak ellenére nem követte a finanszírozás átalakítása, hogy arra határozott ígéretet tett az ágazatot akkor vezető Zombor Gábor. El is készült egy új finanszírozási módszertan, amelynek mentén a megyei egyeztető bizottságokban a struktúra átalakítását célzó tárgyalások kezdődtek. Mindennek azonban semmiféle eredménye nem lett, így nem csoda, hogy a nyáron szétosztott hatvan milliárd forint nyom nélkül tűnt el a rendszerben. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) október végi adatai szerint a négy egyetem klinikáinak és 94 közfinanszírozott kórháznak 45,2 milliárd forint volt a lejárt határidejű adósságállománya – számolt be a konferencián dr. Velkey György, az MKSZ elnöke, hozzátéve, április vége óta az eladósodás üteme is felgyorsult, havonta 3-5 milliárd forinttal több a kintlévőség.



Mindezt nem lehet a nem megfelelő hatékonyságra és a „rossz” – egyébként az új fenntartó választotta – menedzsmentekre fogni, hiszen nem a gazdálkodás, hanem a betegek ellátása termeli az adósságot. Miközben a lakosság általános egészségügyi mutatói rosszak, nagyrészük csak elégtelen ellátáshoz jut a közfinanszírozott intézményekben, mert a magánellátást nem tudja megfizetni. A betegellátás biztonságát veszélyezteti a túlmunkában dolgozó szakdolgozói kar, akik az elmaradó béremelés, a túlterheltség miatt tömegesen hagyják el a pályát, egyedül a munkahelyi mikroközösségek bírnak még némi megtartóerővel.

Kritikus az orvoskar helyzete is, az alulfizetettség torzulást okoz a sajátos társadalmi csoport zárt világában. Míg az orvosok világszerte a társadalom megbecsült tagjai, Magyarországon semmibe veszik őket, mindez rányomja a bélyegét a gyógyítás eredményességére is. Velkey György szerint így érthető, hogy az egészségügyben dolgozók minden olyan rendszer átalakító mozzanatra, ami nem forrásbővítéssel kezdődik, heves ellenállással reagálnak.


Életveszélyben az ágazat


Az államosítás és a koncepció nélküli intézményfejlesztés nem struktúraátalakítás, a kasszaseprés pedig nem adósságrendezés – hívta fel a figyelmet Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, aki ezzel Mészáros János helyettes államtitkár korábban elhangzott beszámolójára is reflektált. A szakpolitikus ugyanis elmondta, az elmúlt években uniós forrásokból 500 milliárd forintot költöttek az intézmények rendbetételére, a következő hét éves ciklusban a fejlesztésekből kimaradt Közép-Magyarországi régióra koncentrálják a költéseket. Elismerte, hogy a kórházak helyzetét is rendezni kell, most első sorban a szociális ellátások leválasztásában látják a megoldást, ám az egészségpolitika fókuszában az alapellátás áll, a lakosság egészségtudatosságának egyidejű megerősítésével. Bár a munkaerőhiány Mészáros János szerint is problémákat okoz, de a stagnáló migráció optimizmusra ad okot, és az ellátórendszernek támaszt adhat a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) felállása, amelynek kiépítésére 10 milliárd forintot költöttek el.

Életveszélyes a helyzet – vélekedett mindezek után Rásky László, aki szerint a meglévő erőforrások optimális elosztására kellene törekedni. A kiszámíthatatlan gazdasági környezet megnehezíti a tervezhetőséget, ráadásul a beszállítók helyzetét tovább rontja az új közbeszerzési törvény. Változtatás nélkül emelték át ugyanis a november 1-jétől hatályos jogszabályba azt az európai uniós direktívát, amely szerint a jövőben már nem csak a megvásárolt termékek vagy szolgáltatások árát, hanem azok minőségét, klinikai eredményességét, és egyéb járulékos költségeit is figyelembe kell venniük az egészségügyi szolgáltatóknak a közbeszerzéseiknél. Mindez közelebb vihet a minőségi betegellátáshoz az OSZ főtitkára szerint, viszont a törvény értelmezése is hónapokig tarthat, és nem lesz egyszerű keresztülvinni az abban megfogalmazott szándékot úgy, hogy eddig az volt a megszokott, hogy a piaci szereplők korlátlanul viszik lefelé az árakat.

Az évközben szétosztott 60 milliárd forintra szükség volt, ám év végén, és jövőre is legalább ugyanennyi pénz kellene, hogy fedezzék a kórházak kiadásait – összegezte Rásky László, azonban Mészáros János a konferencia kórházi szekcióját záró kerekasztal beszélgetést azzal nyitotta meg, hogy az ágazat élére október közepén kinevezett Ónodi-Szűcs Zoltán már több ízben jelezte: nem az intézményrendszer öncélú életben tartása, hanem annak ellátási igényekhez igazítása a cél.

A helyettes államtitkár sem bízik abban, hogy megáll a kórházak eladósodása, ám – szemben az MKSZ és más ágazati szereplők véleményével – úgy látta, annak üteme lassul, és havonta csak 2,5-3 milliárd forinttal nő. Végül kérdésre válaszolva kifejtette azt is, várhatóan csekély lesz az év végi konszolidáció, december 31-jéig 1,2 milliárd forintot osztanak szét. Az összeg egy része az a 800 millió forint, ami a tavaszi adósságrendezésre szánt 60 milliárdból megmaradt, ami kiegészül azzal a 400 millió forinttal, amit végül nem használtak fel a szolgáltatók. Az OEP kasszamaradványára december közepén látnak majd rá, de tárgyalnak az NGM-mel is a konszolidációról.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-12-02


Kulcsszavak

konszolidáció, kórházadósság, kasszasöprés

Kapcsolódó anyagok

Több pénzt vártak Zombortól

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Nem lesz érdemi konszolidáció az év végén