TARTALOM

 VISSZA

 


Nem lesz érdemi konszolidáció az év végén



| |
 

Bár az év végére ismét 50-60 milliárd forintos kórházi adósságállomány halmozódhat fel az ágazati szereplők becslése szerint, a napi.hu keddi, egészségügyi konferenciáján Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár csak annyit ígérhetett: december végéig kiosztják a tavaszi konszolidációból visszamaradt 1,2 milliárd forintot. A kasszamaradványról leghamarabb hónap közepén tudnak érdemben nyilatkozni, addig is tárgyalnak a Nemzetgazdasági Minisztériummal a lehetséges megoldásokról. Ennek ellenére a szakpolitikus úgy vélte, adósságrendezésre csak „csekély pénz” lesz.

A tavaszi konszolidációt annak ellenére nem követte a finanszírozás átalakítása, hogy arra határozott ígéretet tett az ágazatot akkor vezető Zombor Gábor. El is készült egy új finanszírozási módszertan, amelynek mentén a megyei egyeztető bizottságokban a struktúra átalakítását célzó tárgyalások kezdődtek. Mindennek azonban semmiféle eredménye nem lett, így nem csoda, hogy a nyáron szétosztott hatvan milliárd forint nyom nélkül tűnt el a rendszerben. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) október végi adatai szerint a négy egyetem klinikáinak és 94 közfinanszírozott kórháznak 45,2 milliárd forint volt a lejárt határidejű adósságállománya – számolt be a konferencián dr. Velkey György, az MKSZ elnöke, hozzátéve, április vége óta az eladósodás üteme is felgyorsult, havonta 3-5 milliárd forinttal több a kintlévőség.



Mindezt nem lehet a nem megfelelő hatékonyságra és a „rossz” – egyébként az új fenntartó választotta – menedzsmentekre fogni, hiszen nem a gazdálkodás, hanem a betegek ellátása termeli az adósságot. Miközben a lakosság általános egészségügyi mutatói rosszak, nagyrészük csak elégtelen ellátáshoz jut a közfinanszírozott intézményekben, mert a magánellátást nem tudja megfizetni. A betegellátás biztonságát veszélyezteti a túlmunkában dolgozó szakdolgozói kar, akik az elmaradó béremelés, a túlterheltség miatt tömegesen hagyják el a pályát, egyedül a munkahelyi mikroközösségek bírnak még némi megtartóerővel.

Kritikus az orvoskar helyzete is, az alulfizetettség torzulást okoz a sajátos társadalmi csoport zárt világában. Míg az orvosok világszerte a társadalom megbecsült tagjai, Magyarországon semmibe veszik őket, mindez rányomja a bélyegét a gyógyítás eredményességére is. Velkey György szerint így érthető, hogy az egészségügyben dolgozók minden olyan rendszer átalakító mozzanatra, ami nem forrásbővítéssel kezdődik, heves ellenállással reagálnak.


Életveszélyben az ágazat


Az államosítás és a koncepció nélküli intézményfejlesztés nem struktúraátalakítás, a kasszaseprés pedig nem adósságrendezés – hívta fel a figyelmet Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, aki ezzel Mészáros János helyettes államtitkár korábban elhangzott beszámolójára is reflektált. A szakpolitikus ugyanis elmondta, az elmúlt években uniós forrásokból 500 milliárd forintot költöttek az intézmények rendbetételére, a következő hét éves ciklusban a fejlesztésekből kimaradt Közép-Magyarországi régióra koncentrálják a költéseket. Elismerte, hogy a kórházak helyzetét is rendezni kell, most első sorban a szociális ellátások leválasztásában látják a megoldást, ám az egészségpolitika fókuszában az alapellátás áll, a lakosság egészségtudatosságának egyidejű megerősítésével. Bár a munkaerőhiány Mészáros János szerint is problémákat okoz, de a stagnáló migráció optimizmusra ad okot, és az ellátórendszernek támaszt adhat a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) felállása, amelynek kiépítésére 10 milliárd forintot költöttek el.

Életveszélyes a helyzet – vélekedett mindezek után Rásky László, aki szerint a meglévő erőforrások optimális elosztására kellene törekedni. A kiszámíthatatlan gazdasági környezet megnehezíti a tervezhetőséget, ráadásul a beszállítók helyzetét tovább rontja az új közbeszerzési törvény. Változtatás nélkül emelték át ugyanis a november 1-jétől hatályos jogszabályba azt az európai uniós direktívát, amely szerint a jövőben már nem csak a megvásárolt termékek vagy szolgáltatások árát, hanem azok minőségét, klinikai eredményességét, és egyéb járulékos költségeit is figyelembe kell venniük az egészségügyi szolgáltatóknak a közbeszerzéseiknél. Mindez közelebb vihet a minőségi betegellátáshoz az OSZ főtitkára szerint, viszont a törvény értelmezése is hónapokig tarthat, és nem lesz egyszerű keresztülvinni az abban megfogalmazott szándékot úgy, hogy eddig az volt a megszokott, hogy a piaci szereplők korlátlanul viszik lefelé az árakat.

Az évközben szétosztott 60 milliárd forintra szükség volt, ám év végén, és jövőre is legalább ugyanennyi pénz kellene, hogy fedezzék a kórházak kiadásait – összegezte Rásky László, azonban Mészáros János a konferencia kórházi szekcióját záró kerekasztal beszélgetést azzal nyitotta meg, hogy az ágazat élére október közepén kinevezett Ónodi-Szűcs Zoltán már több ízben jelezte: nem az intézményrendszer öncélú életben tartása, hanem annak ellátási igényekhez igazítása a cél.

A helyettes államtitkár sem bízik abban, hogy megáll a kórházak eladósodása, ám – szemben az MKSZ és más ágazati szereplők véleményével – úgy látta, annak üteme lassul, és havonta csak 2,5-3 milliárd forinttal nő. Végül kérdésre válaszolva kifejtette azt is, várhatóan csekély lesz az év végi konszolidáció, december 31-jéig 1,2 milliárd forintot osztanak szét. Az összeg egy része az a 800 millió forint, ami a tavaszi adósságrendezésre szánt 60 milliárdból megmaradt, ami kiegészül azzal a 400 millió forinttal, amit végül nem használtak fel a szolgáltatók. Az OEP kasszamaradványára december közepén látnak majd rá, de tárgyalnak az NGM-mel is a konszolidációról.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-12-02


Kulcsszavak

konszolidáció, kórházadósság, kasszasöprés

Kapcsolódó anyagok

Több pénzt vártak Zombortól

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább


Nem lesz érdemi konszolidáció az év végén