hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nem elég a naptej melanoma ellen



| |
 





A napvédő krém önmagában nem nyújt teljes védelmet a bőrrák legsúlyosabb típusa, a melanóma ellen - figyelmeztetnek a kutatók.

A napfénynek való kitettség a melanóma egyik jól ismert kockázati tényezője. Egészen mostanáig azonban nem volt egyértelmű, hogy az ultraibolya fény milyen molekuláris mechanizmus révén károsítja a bőrsejtekben található DNS-t.

A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerzői melanómára hajlamos egerek bőrén vizsgálták az ultraibolya fény hatásait és a napvédő krémek hatékonyságát - adta hírül a BBC News.

A Manchesteri Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az ultraibolya fény hibákat okozott a p53 génben, amely normális esetben segít megvédeni a szervezetet a DNS-károsodás hatásaitól.
A vizsgálatot vezető Richard Marais szerint a tanulmány azt bizonyítja, hogy a napvédő krém nem nyújt teljes védelmet az UV-fény káros hatásaival szemben, ezért más óvintézkedéseket is be kell vetni bőrünk védelme érdekében. A szakember szerint érdemes sapkát és szellős ruházatot viselni, illetve égető napsütés esetén az árnyékba húzódni.

A tanulmányból ugyanakkor az is kiderült, hogy a napvédő krém csökkentheti az ultraibolya sugárzás okozta DNS-károsodás mértékét, ezzel késleltetve a melanóma kialakulását az egereknél.

A Cancer Research UK elnevezésű brit rákkutató intézet munkatársa, Julie Sharp szerint a leégés egyértelmű jele annak, hogy a bőrsejtekben található DNS károsodást szenvedett és ez idővel bőrrákhoz vezethet.

A melanóma jelenleg az ötödik leggyakoribb rákfajta Nagy-Britanniában: évente több mint 13 ezer embernél diagnosztizálják a betegséget.
(http://www.bbc.com/news/health-27793354)




MTI 2014. június 12., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Nem elég a naptej melanoma ellen