hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nanotechnológiai konferencia Szegeden



| |
 




Több mint 30 ország csaknem 130 kutatója részvételével tartják meg a hatodik, a nanotechnológiáról szóló SIWAN (Szeged International Workshop on Advances in Nanoscience) konferenciát Szegeden.

A nanotechnológia az olyan fizikai, kémiai és biológiai rendszerek előállítását és alkalmazását foglalja magába, amelyeknek a nagysága például egy sejt méretével vethető össze. A technológiához tartozik az így kapott nanostruktúrák beépítése a nagyobb rendszerekbe is. Ez a tudomány és technológia például az anyagok előállítása, az egészségügy, a gyógyszeripar, az energiaipar és a biotechnológia területén hozhat jelentős áttörést.

Kónya Zoltán, a konferencia elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központjának munkatársai, egy kutatási projekt keretében, már két éve foglalkoznak az Európai Unió és a magyar kormány által támogatott nanotechnológiai kutatással, ennek keretében most a tudománnyal foglalkozó nemzetközi kutatók találkozójának is otthont adnak.

Kifejtette: a konferencia lehetőséget ad a nanotechnológiai kutatások nemzetközi eredményeinek összevetésére, a kutatások további irányainak meghatározására és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére.

Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a nanotechnológia új tudományág, amely a természettudományok területén, a fizikában, a kémiában és biológiában is egészen újszerű jelenségeket eredményez. A három terület összefügg, hiszen a kémia és fizika területén kidolgozott eljárásokat biológiai minták vizsgálatában is lehet használni.

A SIWAN konferencián több mint 30 országból, csaknem 130 nanotechnológiai kutatással foglalkozó kutató vesz részt. Szegeden a nanotechnológiai kutatások felgyorsítását és ezáltal a nemzetközi trendhez közelítést segíti a csaknem 500 millió forintos, az „Új funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című, TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) támogatású pályázat.

A projektben dolgozó kutatók a nanostruktúrák vizsgálatát fizikai, kémiai és biológiai megközelítésben végzik. A projektben 100 nanométer alatti méretű részecskéket állítanak elő, modellezik és különböző közegekben, így például a vízben és levegőben való viselkedésüket vizsgálják, illetve figyelik a környezetre és biológiai rendszerekre gyakorolt hatásukat. (A nano előtag azt jelenti, hogy az utána következő mértékegység az alapegység egymilliárdod része. Egy nanométer 10 a mínusz 9-en méter, így aránylik 1 centiméter a 10 000 kilométerhez, vagy egy üveggolyó a Földhöz.)

A konferencián ismertetik a szegedi projekt kutatási eredményeit is.

Kónya Zoltán elmondta: a most záruló projektben az MTA doktorai közül 40-en vesznek részt, illetve 100, huszonöt évnél fiatalabb kutató dolgozik.
A projektben vizsgálják például, hogy egy nanorészecske a sejtbe bekerülve milyen hatással van a sejt alkotórészeire. Megölhet például egy rákos sejtet, de elemzik azt is, hogy milyen következménye lehet annak, ha egészséges sejtekbe kerül. Egy másik kutatócsoport bizonyos baktériumokra gyakorolt hatását vizsgálja a nanorészecskéknek.




MTI 2014. október 16., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


Nanotechnológiai konferencia Szegeden