hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nanotechnológiai konferencia Szegeden



| |
 




Több mint 30 ország csaknem 130 kutatója részvételével tartják meg a hatodik, a nanotechnológiáról szóló SIWAN (Szeged International Workshop on Advances in Nanoscience) konferenciát Szegeden.

A nanotechnológia az olyan fizikai, kémiai és biológiai rendszerek előállítását és alkalmazását foglalja magába, amelyeknek a nagysága például egy sejt méretével vethető össze. A technológiához tartozik az így kapott nanostruktúrák beépítése a nagyobb rendszerekbe is. Ez a tudomány és technológia például az anyagok előállítása, az egészségügy, a gyógyszeripar, az energiaipar és a biotechnológia területén hozhat jelentős áttörést.

Kónya Zoltán, a konferencia elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Központjának munkatársai, egy kutatási projekt keretében, már két éve foglalkoznak az Európai Unió és a magyar kormány által támogatott nanotechnológiai kutatással, ennek keretében most a tudománnyal foglalkozó nemzetközi kutatók találkozójának is otthont adnak.

Kifejtette: a konferencia lehetőséget ad a nanotechnológiai kutatások nemzetközi eredményeinek összevetésére, a kutatások további irányainak meghatározására és a nemzetközi kapcsolatok erősítésére.

Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a nanotechnológia új tudományág, amely a természettudományok területén, a fizikában, a kémiában és biológiában is egészen újszerű jelenségeket eredményez. A három terület összefügg, hiszen a kémia és fizika területén kidolgozott eljárásokat biológiai minták vizsgálatában is lehet használni.

A SIWAN konferencián több mint 30 országból, csaknem 130 nanotechnológiai kutatással foglalkozó kutató vesz részt. Szegeden a nanotechnológiai kutatások felgyorsítását és ezáltal a nemzetközi trendhez közelítést segíti a csaknem 500 millió forintos, az „Új funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című, TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) támogatású pályázat.

A projektben dolgozó kutatók a nanostruktúrák vizsgálatát fizikai, kémiai és biológiai megközelítésben végzik. A projektben 100 nanométer alatti méretű részecskéket állítanak elő, modellezik és különböző közegekben, így például a vízben és levegőben való viselkedésüket vizsgálják, illetve figyelik a környezetre és biológiai rendszerekre gyakorolt hatásukat. (A nano előtag azt jelenti, hogy az utána következő mértékegység az alapegység egymilliárdod része. Egy nanométer 10 a mínusz 9-en méter, így aránylik 1 centiméter a 10 000 kilométerhez, vagy egy üveggolyó a Földhöz.)

A konferencián ismertetik a szegedi projekt kutatási eredményeit is.

Kónya Zoltán elmondta: a most záruló projektben az MTA doktorai közül 40-en vesznek részt, illetve 100, huszonöt évnél fiatalabb kutató dolgozik.
A projektben vizsgálják például, hogy egy nanorészecske a sejtbe bekerülve milyen hatással van a sejt alkotórészeire. Megölhet például egy rákos sejtet, de elemzik azt is, hogy milyen következménye lehet annak, ha egészséges sejtekbe kerül. Egy másik kutatócsoport bizonyos baktériumokra gyakorolt hatását vizsgálja a nanorészecskéknek.




MTI 2014. október 16., csütörtök

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Nanotechnológiai konferencia Szegeden