hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nanoszerkezeteket vizsgáló kutatási program indult a Szegedi Tudományegyetemen



| |
 

Nanoszerkezeteket vizsgáló négyéves, 791 millió forintos költségvetésű kutatási program indult uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A projekttől többek között a megújuló energiákat kiaknázó technológiák fejlesztését várják.

Kónya Zoltán, az SZTE Kémiai Intézetének vezetője a programról tartott keddi tájékoztatón elmondta, hogy Szegeden több anyagtudományi és felületi jelenségeket vizsgáló kutatócsoport szerzett már nemzetközi elismerést munkájával.

Nanoszerkezetek a természetben is előfordulnak, a mesterségesen előállított anyagokkal azonban a hétköznapok során is találkozhatunk például teniszütőkben vagy horgászbotokban. A szegedi kutatócsoportok összefogásával megvalósuló program során akár már ismert nanoszerkezetek összekapcsolásával olyan új anyagokat kívánnak létrehozni, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, így alkalmazhatók például energiatárolásra - magyarázta a professzor.

A projektet a tudományos célon túl szeretnék a kutatói utánpótlás nevelésére is fölhasználni, segítve a tehetséges fiatalok pályán maradását és hazai boldogulását. A professzor reményei szerint a következő három-négy évben 20-25 doktori értekezés születhet a fiatalok által elvégzett munka eredményeként.

Janáky Csaba, az SZTE és a Magyar Tudományos Akadémia foto-elektrokémiai kutatócsoportjának vezetője kifejtette, hogy a szakemberek évtizedek óta vizsgálják a napenergia tárolásának lehetőségeit kémiai kötések formájában. Ilyenkor valamilyen kis energiatartalmú anyagot alakítanak napenergia segítségével nagy energiatartalmúvá. Ez lehet hidrogéntermelés vagy például szén-dioxidból valamilyen hasznos tüzelőanyag előállítása.

A tapasztalat az, hogy egy-egy anyag, katalizátor nem alkalmas arra, hogy kellően nagy hatásfokkal, stabilan és szelektíven dolgozzon, vagyis csak a felhasználni kívánt termék keletkezzen a folyamat során. Az elkövetkező évek feladata az, hogy a katalizátorok funkcióit elválasszák egymástól, és egy komponens legyen felelős egy feladatért, ahogy az a természetben is zajlik - mondta a kutató.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 25., kedd 11:23

Kulcsszavak

MTI, SZTE, nanoszerkezet, kutatás, energiatárolás

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta kórházi fertőzések - nemzetközi és hazai trendek

Az antibiotikum-rezisztencia jelensége és következményei a családorvosi gyakorlatban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Sikerült a CERN kutatóinak meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak nagy pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében

Tovább


Műanyag mikroszemcsék veszélyeztetik a tengeri emlősöket

A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...

Tovább


A számítógépes biológiai képelemzésről szerveztek nemzetközi konferenciát Szegeden

Mintegy 250 biológus, képelemzéssel foglalkozó informatikus, valamint mikroszkópok építésével foglalkozó szakember részvételével szerveztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában.

Tovább