TARTALOM

 VISSZA

 


Nanoszerkezeteket vizsgáló kutatási program indult a Szegedi Tudományegyetemen



| |
 

Nanoszerkezeteket vizsgáló négyéves, 791 millió forintos költségvetésű kutatási program indult uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A projekttől többek között a megújuló energiákat kiaknázó technológiák fejlesztését várják.

Kónya Zoltán, az SZTE Kémiai Intézetének vezetője a programról tartott keddi tájékoztatón elmondta, hogy Szegeden több anyagtudományi és felületi jelenségeket vizsgáló kutatócsoport szerzett már nemzetközi elismerést munkájával.

Nanoszerkezetek a természetben is előfordulnak, a mesterségesen előállított anyagokkal azonban a hétköznapok során is találkozhatunk például teniszütőkben vagy horgászbotokban. A szegedi kutatócsoportok összefogásával megvalósuló program során akár már ismert nanoszerkezetek összekapcsolásával olyan új anyagokat kívánnak létrehozni, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, így alkalmazhatók például energiatárolásra - magyarázta a professzor.

A projektet a tudományos célon túl szeretnék a kutatói utánpótlás nevelésére is fölhasználni, segítve a tehetséges fiatalok pályán maradását és hazai boldogulását. A professzor reményei szerint a következő három-négy évben 20-25 doktori értekezés születhet a fiatalok által elvégzett munka eredményeként.

Janáky Csaba, az SZTE és a Magyar Tudományos Akadémia foto-elektrokémiai kutatócsoportjának vezetője kifejtette, hogy a szakemberek évtizedek óta vizsgálják a napenergia tárolásának lehetőségeit kémiai kötések formájában. Ilyenkor valamilyen kis energiatartalmú anyagot alakítanak napenergia segítségével nagy energiatartalmúvá. Ez lehet hidrogéntermelés vagy például szén-dioxidból valamilyen hasznos tüzelőanyag előállítása.

A tapasztalat az, hogy egy-egy anyag, katalizátor nem alkalmas arra, hogy kellően nagy hatásfokkal, stabilan és szelektíven dolgozzon, vagyis csak a felhasználni kívánt termék keletkezzen a folyamat során. Az elkövetkező évek feladata az, hogy a katalizátorok funkcióit elválasszák egymástól, és egy komponens legyen felelős egy feladatért, ahogy az a természetben is zajlik - mondta a kutató.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 25., kedd 11:23

Kulcsszavak

MTI, SZTE, nanoszerkezet, kutatás, energiatárolás

Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább