TARTALOM

 VISSZA

 


Nanoszerkezeteket vizsgáló kutatási program indult a Szegedi Tudományegyetemen



| |
 

Nanoszerkezeteket vizsgáló négyéves, 791 millió forintos költségvetésű kutatási program indult uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). A projekttől többek között a megújuló energiákat kiaknázó technológiák fejlesztését várják.

Kónya Zoltán, az SZTE Kémiai Intézetének vezetője a programról tartott keddi tájékoztatón elmondta, hogy Szegeden több anyagtudományi és felületi jelenségeket vizsgáló kutatócsoport szerzett már nemzetközi elismerést munkájával.

Nanoszerkezetek a természetben is előfordulnak, a mesterségesen előállított anyagokkal azonban a hétköznapok során is találkozhatunk például teniszütőkben vagy horgászbotokban. A szegedi kutatócsoportok összefogásával megvalósuló program során akár már ismert nanoszerkezetek összekapcsolásával olyan új anyagokat kívánnak létrehozni, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, így alkalmazhatók például energiatárolásra - magyarázta a professzor.

A projektet a tudományos célon túl szeretnék a kutatói utánpótlás nevelésére is fölhasználni, segítve a tehetséges fiatalok pályán maradását és hazai boldogulását. A professzor reményei szerint a következő három-négy évben 20-25 doktori értekezés születhet a fiatalok által elvégzett munka eredményeként.

Janáky Csaba, az SZTE és a Magyar Tudományos Akadémia foto-elektrokémiai kutatócsoportjának vezetője kifejtette, hogy a szakemberek évtizedek óta vizsgálják a napenergia tárolásának lehetőségeit kémiai kötések formájában. Ilyenkor valamilyen kis energiatartalmú anyagot alakítanak napenergia segítségével nagy energiatartalmúvá. Ez lehet hidrogéntermelés vagy például szén-dioxidból valamilyen hasznos tüzelőanyag előállítása.

A tapasztalat az, hogy egy-egy anyag, katalizátor nem alkalmas arra, hogy kellően nagy hatásfokkal, stabilan és szelektíven dolgozzon, vagyis csak a felhasználni kívánt termék keletkezzen a folyamat során. Az elkövetkező évek feladata az, hogy a katalizátorok funkcióit elválasszák egymástól, és egy komponens legyen felelős egy feladatért, ahogy az a természetben is zajlik - mondta a kutató.

Forrás: MTI
MTI 2016. október 25., kedd 11:23

Kulcsszavak

MTI, SZTE, nanoszerkezet, kutatás, energiatárolás

Kapcsolódó anyagok

Fúziók szolid tumorokban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább