TARTALOM

 VISSZA

 


Műszálas anyagok mosásakor káros mikroszál-részecskék jutnak a természetbe



| |
 

A mosógépek használatakor több mint 700 ezer mikroszál-részecske kerülhet a kifolyó szennyvízbe, és egy részük feltehetőleg a szennyvíztisztító telepeken is átjut, majd végül a természetben köt ki, károsítva azt.

Az angliai Plymouth Egyetem kutatói a műszálas anyagok 30-40 Celsius-fokon történő mosásakor keletkező szennyvízben lévő mikro-műanyagok - jellemzően a 0,001 és 5 milliméter közé eső műanyagdarabkák - mennyiségét és méretét tanulmányozták.

A kutatók poliészter, akril és pamut-poliészter anyagokat mostak ki különböző mosószer és öblítő variációkkal. A szennyvízből kivonták a mikroszálakat, majd elektronmikroszkóppal vizsgálták meg azokat annak kiderítése érdekében, hogy átlagosan mekkora méretű és mennyiségű mikroszál távozik a különböző mosásokkor.

A Marine Pollution Bulletin című szaklapban közölt eredmények szerint hat kilogrammnyi pamut-poliészter összetételű anyag kimosásakor csaknem 138 ezer, poliészter anyagok esetén 496 ezer, akrilból készült anyagoknál 729 ezer mikro-műanyagrészecske kerülhet a szennyvízbe. A pamut-poliészter anyagokból csupán a bio-mosószerek és -öblítők használatakor távozott nagyobb mennyiségű mikroszál.

A tanulmány szerzői szerint a környezetbe kerülő mikro-műanyagrészecskék mennyisége várhatóan nőni fog a következő néhány évtizedben.

A szakemberek 2004-ben mutatták ki, hogy a mikro-műanyagok az 1960-as évek óta halmozódnak fel az óceánokban és ma már világszerte előfordulnak, a tengerek mélyén és a déli-sarkvidéken egyaránt.

Számtalan tengeri élőlény, köztük a kereskedelmi célú halászat szempontjából fontos fajok is lenyelhetik ezeket a műanyagdarabokat, aminek drasztikus következményei is lehetnek.


Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 27., kedd 20:25

Kulcsszavak

MTI, mosógép, mikroszál-részecske, környezetvédelem

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább