hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Műszálas anyagok mosásakor káros mikroszál-részecskék jutnak a természetbe



| |
 

A mosógépek használatakor több mint 700 ezer mikroszál-részecske kerülhet a kifolyó szennyvízbe, és egy részük feltehetőleg a szennyvíztisztító telepeken is átjut, majd végül a természetben köt ki, károsítva azt.

Az angliai Plymouth Egyetem kutatói a műszálas anyagok 30-40 Celsius-fokon történő mosásakor keletkező szennyvízben lévő mikro-műanyagok - jellemzően a 0,001 és 5 milliméter közé eső műanyagdarabkák - mennyiségét és méretét tanulmányozták.

A kutatók poliészter, akril és pamut-poliészter anyagokat mostak ki különböző mosószer és öblítő variációkkal. A szennyvízből kivonták a mikroszálakat, majd elektronmikroszkóppal vizsgálták meg azokat annak kiderítése érdekében, hogy átlagosan mekkora méretű és mennyiségű mikroszál távozik a különböző mosásokkor.

A Marine Pollution Bulletin című szaklapban közölt eredmények szerint hat kilogrammnyi pamut-poliészter összetételű anyag kimosásakor csaknem 138 ezer, poliészter anyagok esetén 496 ezer, akrilból készült anyagoknál 729 ezer mikro-műanyagrészecske kerülhet a szennyvízbe. A pamut-poliészter anyagokból csupán a bio-mosószerek és -öblítők használatakor távozott nagyobb mennyiségű mikroszál.

A tanulmány szerzői szerint a környezetbe kerülő mikro-műanyagrészecskék mennyisége várhatóan nőni fog a következő néhány évtizedben.

A szakemberek 2004-ben mutatták ki, hogy a mikro-műanyagok az 1960-as évek óta halmozódnak fel az óceánokban és ma már világszerte előfordulnak, a tengerek mélyén és a déli-sarkvidéken egyaránt.

Számtalan tengeri élőlény, köztük a kereskedelmi célú halászat szempontjából fontos fajok is lenyelhetik ezeket a műanyagdarabokat, aminek drasztikus következményei is lehetnek.


Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 27., kedd 20:25

Kulcsszavak

MTI, mosógép, mikroszál-részecske, környezetvédelem

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább