TARTALOM

 VISSZA

 


Műszálas anyagok mosásakor káros mikroszál-részecskék jutnak a természetbe



| |
 

A mosógépek használatakor több mint 700 ezer mikroszál-részecske kerülhet a kifolyó szennyvízbe, és egy részük feltehetőleg a szennyvíztisztító telepeken is átjut, majd végül a természetben köt ki, károsítva azt.

Az angliai Plymouth Egyetem kutatói a műszálas anyagok 30-40 Celsius-fokon történő mosásakor keletkező szennyvízben lévő mikro-műanyagok - jellemzően a 0,001 és 5 milliméter közé eső műanyagdarabkák - mennyiségét és méretét tanulmányozták.

A kutatók poliészter, akril és pamut-poliészter anyagokat mostak ki különböző mosószer és öblítő variációkkal. A szennyvízből kivonták a mikroszálakat, majd elektronmikroszkóppal vizsgálták meg azokat annak kiderítése érdekében, hogy átlagosan mekkora méretű és mennyiségű mikroszál távozik a különböző mosásokkor.

A Marine Pollution Bulletin című szaklapban közölt eredmények szerint hat kilogrammnyi pamut-poliészter összetételű anyag kimosásakor csaknem 138 ezer, poliészter anyagok esetén 496 ezer, akrilból készült anyagoknál 729 ezer mikro-műanyagrészecske kerülhet a szennyvízbe. A pamut-poliészter anyagokból csupán a bio-mosószerek és -öblítők használatakor távozott nagyobb mennyiségű mikroszál.

A tanulmány szerzői szerint a környezetbe kerülő mikro-műanyagrészecskék mennyisége várhatóan nőni fog a következő néhány évtizedben.

A szakemberek 2004-ben mutatták ki, hogy a mikro-műanyagok az 1960-as évek óta halmozódnak fel az óceánokban és ma már világszerte előfordulnak, a tengerek mélyén és a déli-sarkvidéken egyaránt.

Számtalan tengeri élőlény, köztük a kereskedelmi célú halászat szempontjából fontos fajok is lenyelhetik ezeket a műanyagdarabokat, aminek drasztikus következményei is lehetnek.


Forrás: MTI
MTI 2016. szeptember 27., kedd 20:25

Kulcsszavak

MTI, mosógép, mikroszál-részecske, környezetvédelem

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább