TARTALOM

 VISSZA

 


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban



| |
 

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A madarak életük nagy részét a tengeren töltik táplálkozással, fészkeikhez csakis költeni térnek vissza.

Az északi sirályhojszák gyomrában olajos folyadék található, amellyel leköpik a fészkeiket fenyegető támadókat. A tudósok szerint a ftalátok utat találhattak ebbe a folyadékba, innen bekerültek a véráramba és a nőstények tojásaiba.


Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) - forrás: Norsk Poalrinstitutt


Jennifer Provencher, a kanadai vadvédelmi szolgálat munkatársa szerint aggasztó eredmény, hogy adalékanyag található egy ilyen távol eső környezetben költő madár tojásaiban. Az északi sirályhojszák jóval kevesebb műanyaggal találkoznak az Északi-sarkvidéken, mint más madarak.

Provencher kutatásai szerint a tojók átörökítik az adalékanyagok keverékét meg nem született fiókáiknak. "Ez valóban tragikus. Egy ilyen madár fejlődése kezdettől fogva magában hordozza ezeket a szennyezőanyagokat" - mondta el a kutató az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban.

A ftalátok bomlasztják a hormonokat vagy a belső szervrendszert, születési rendellenességeket, termékenységi problémákat és rengeteg emésztőszervi betegséget okozhatnak. A ftalátok több formáját biztonsági okokból kitiltották a gyerekjátékokból is.

Provencher kiemelte: további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy milyen károkat okozhatnak az adalékanyagok.

További vizsgálatok során más műanyag szennyezőanyagokat is találtak északi sirályhojszák és háromujjú csüllők (Rissa tridactyla) tojásaiban, melyeket ugyanazon a költőhelyen gyűjtöttek. Mindkét madár esetében találtak két olyan egyéb adalékanyagot is, amelyet azért adnak a műanyaghoz, hogy gátolják a lebomlását és azt, hogy kifakuljon a napfény hatására.

Mivel az északi sirályhojszák a negyvenéves kort is megérhetik, csak néhány generáció óta vannak kitéve a megnövekedett műanyagszemét hatásainak. Ezeknek a madaraknak tehát nem volt idejük, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez - emelte ki a kutató.


Forrás: MTI
MTI 2019. február 18., hétfő 17:44

Kulcsszavak

MTI, környezetszennyezés, túlfogyasztás, Fulmarus glacialis, északi-sarkvidék

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább