TARTALOM

 VISSZA

 


MTA: sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg



| |
 

A sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg az MTA Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) tudósai, a debreceni fizikusok kimagasló kísérleti eredményeiket a rangos Physical Review Letters tudományos szakfolyóiratban publikáltak - közölte hétfőn az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia.

Csillagászati megfigyelések szerint a világegyetem gravitáló tömegéhez ötször nagyobb mértékben járulnak hozzá az olyan anyagi részecskék, amelyeket még nem sikerült felfedezni (sötét anyag), mint azok, amelyeket ismerünk (látható anyag). A sötét anyagnak jelenleg csak a gravitációs hatása ismert, e láthatatlan anyag építőköveinek azonosítása a nagyenergiás fizika egyik legégetőbb problémája.

A sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő részecske analógiájára az úgynevezett sötét foton fogalmát, amelynek keresése egyre nagyobb erőkkel folyik az utóbbi években. Az elmélet szerint a sötét foton gyengén ugyan, de kölcsönhatásban áll a látható világunkkal is. Lehetséges-e, hogy a fenti kapcsolatot megteremtő részecske tömege elegendően kicsi ahhoz, hogy atommagátmenetekben is előállíthassák? Jelenleg ezt a lehetőséget sem kísérleti adatok, sem elméleti becslések nem zárják ki. Ez volt az indítéka annak, hogy a debreceni fizikusok az Atomkiban Krasznahorkay Attila vezetésével kutatási programot indítottak a fenti részecske keresésére - áll a közleményben.

A kutatók a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párok szögkorrelációját vizsgálták. A debreceni fizikusok ehhez egy olyan új elektron-pozitron pár spektrométert építettek, amelynek a hatásfoka nagyságrendekkel jobb a korábbi, hasonló berendezésekénél. Ezzel a spektrométerrel a vizsgált szögkorrelációban a várt eloszláshoz képest szignifikáns csúcsszerű eltérést tapasztaltak. Ezt jelenlegi ismereteink szerint nem lehet magfizikai eredetűként értelmezni, viszont értelmezhető egy semleges részecske bomlásával, amelynek paraméterei egyeznek a sötét fotonra előre jelzett mutatókkal.

A méréseket az MTA Atomki nemrég átadott Tandetron gyorsítójánál egy új elektron-pozitron spektrométer segítségével folytatják. A programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Európai Unió is támogatja az ENSAR program keretében.


Forrás: MTI és MTA
MTI 2016. február 1., hétfő 12:47

Kulcsszavak

MTI, MTA, fizika, foton, sötét foton, kísérleti fizika

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább