hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


MTA: sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg



| |
 

A sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg az MTA Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) tudósai, a debreceni fizikusok kimagasló kísérleti eredményeiket a rangos Physical Review Letters tudományos szakfolyóiratban publikáltak - közölte hétfőn az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia.

Csillagászati megfigyelések szerint a világegyetem gravitáló tömegéhez ötször nagyobb mértékben járulnak hozzá az olyan anyagi részecskék, amelyeket még nem sikerült felfedezni (sötét anyag), mint azok, amelyeket ismerünk (látható anyag). A sötét anyagnak jelenleg csak a gravitációs hatása ismert, e láthatatlan anyag építőköveinek azonosítása a nagyenergiás fizika egyik legégetőbb problémája.

A sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő részecske analógiájára az úgynevezett sötét foton fogalmát, amelynek keresése egyre nagyobb erőkkel folyik az utóbbi években. Az elmélet szerint a sötét foton gyengén ugyan, de kölcsönhatásban áll a látható világunkkal is. Lehetséges-e, hogy a fenti kapcsolatot megteremtő részecske tömege elegendően kicsi ahhoz, hogy atommagátmenetekben is előállíthassák? Jelenleg ezt a lehetőséget sem kísérleti adatok, sem elméleti becslések nem zárják ki. Ez volt az indítéka annak, hogy a debreceni fizikusok az Atomkiban Krasznahorkay Attila vezetésével kutatási programot indítottak a fenti részecske keresésére - áll a közleményben.

A kutatók a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párok szögkorrelációját vizsgálták. A debreceni fizikusok ehhez egy olyan új elektron-pozitron pár spektrométert építettek, amelynek a hatásfoka nagyságrendekkel jobb a korábbi, hasonló berendezésekénél. Ezzel a spektrométerrel a vizsgált szögkorrelációban a várt eloszláshoz képest szignifikáns csúcsszerű eltérést tapasztaltak. Ezt jelenlegi ismereteink szerint nem lehet magfizikai eredetűként értelmezni, viszont értelmezhető egy semleges részecske bomlásával, amelynek paraméterei egyeznek a sötét fotonra előre jelzett mutatókkal.

A méréseket az MTA Atomki nemrég átadott Tandetron gyorsítójánál egy új elektron-pozitron spektrométer segítségével folytatják. A programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Európai Unió is támogatja az ENSAR program keretében.


Forrás: MTI és MTA
MTI 2016. február 1., hétfő 12:47

Kulcsszavak

MTI, MTA, fizika, foton, sötét foton, kísérleti fizika

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább