hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


MTA: sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg



| |
 

A sötét fotonra utaló jeleket figyeltek meg az MTA Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) tudósai, a debreceni fizikusok kimagasló kísérleti eredményeiket a rangos Physical Review Letters tudományos szakfolyóiratban publikáltak - közölte hétfőn az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia.

Csillagászati megfigyelések szerint a világegyetem gravitáló tömegéhez ötször nagyobb mértékben járulnak hozzá az olyan anyagi részecskék, amelyeket még nem sikerült felfedezni (sötét anyag), mint azok, amelyeket ismerünk (látható anyag). A sötét anyagnak jelenleg csak a gravitációs hatása ismert, e láthatatlan anyag építőköveinek azonosítása a nagyenergiás fizika egyik legégetőbb problémája.

A sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be az elektromágneses kölcsönhatást közvetítő részecske analógiájára az úgynevezett sötét foton fogalmát, amelynek keresése egyre nagyobb erőkkel folyik az utóbbi években. Az elmélet szerint a sötét foton gyengén ugyan, de kölcsönhatásban áll a látható világunkkal is. Lehetséges-e, hogy a fenti kapcsolatot megteremtő részecske tömege elegendően kicsi ahhoz, hogy atommagátmenetekben is előállíthassák? Jelenleg ezt a lehetőséget sem kísérleti adatok, sem elméleti becslések nem zárják ki. Ez volt az indítéka annak, hogy a debreceni fizikusok az Atomkiban Krasznahorkay Attila vezetésével kutatási programot indítottak a fenti részecske keresésére - áll a közleményben.

A kutatók a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párok szögkorrelációját vizsgálták. A debreceni fizikusok ehhez egy olyan új elektron-pozitron pár spektrométert építettek, amelynek a hatásfoka nagyságrendekkel jobb a korábbi, hasonló berendezésekénél. Ezzel a spektrométerrel a vizsgált szögkorrelációban a várt eloszláshoz képest szignifikáns csúcsszerű eltérést tapasztaltak. Ezt jelenlegi ismereteink szerint nem lehet magfizikai eredetűként értelmezni, viszont értelmezhető egy semleges részecske bomlásával, amelynek paraméterei egyeznek a sötét fotonra előre jelzett mutatókkal.

A méréseket az MTA Atomki nemrég átadott Tandetron gyorsítójánál egy új elektron-pozitron spektrométer segítségével folytatják. A programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Európai Unió is támogatja az ENSAR program keretében.


Forrás: MTI és MTA
MTI 2016. február 1., hétfő 12:47

Kulcsszavak

MTI, MTA, fizika, foton, sötét foton, kísérleti fizika

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább