hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben



| |
 

Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás, ilyen meleg utoljára az egyik jégolvadási időszakban, vagyis interglaciálisban volt, amikor 6-9 méterrel volt magasabb a tengerszint, mint most - állapították klímakutatók.

James Hansen, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) korábbi vezető klímakutatója és 11 szakértőtársa szerint 2016 globális hőmérséklete valószínűleg 1,25 Celsius-fokkal lesz magasabb, mint az iparosodás előtti időkben volt, ha a melegedés az elmúlt 45 év tendenciáját követi, melyben évtizedenként 0,18 fokkal nőtt a globális hőmérséklet.

Ez a melegedési ütem olyan hőmérsékletet hozhat a Földre, amilyen az utolsó jégkorszakot megelőző, meleg Eemian interglaciális időszakban volt, amely 115 ezer éve ért véget. Ekkor a tengerszint 6-9 méterrel volt magasabb a mainál.

Tanulmányukat megvitatásra átadták az Earth System Dynamics című szaklapnak, ám ott még nem hagyták jóvá.

A kutatás azért készült, hogy támogassa egy csoport fiatal perét az amerikai kormány ellen. Tavaly 21, 8 és 19 év közötti fiatal pert indított az Obama-kormány ellen, mondván az nem tesz eleget a klímaváltozás lassításáért. Az Oregon államban indított perben - amelyben Hansen és unokája is részt vesz - azt állítják, a kormány megsértette a fiatalok élethez, szabadsághoz és tulajdonhoz való jogát - olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.

Hansen, aki 2013-as nyugdíjazása óta egyre erőteljesebben szólal fel a klímaváltozás ügyében, azért sürgette tanulmányuk eredményeinek szokatlan, idő előtti publikálását és peres ügyben való felhasználását, mert attól tart, a melegedés üteme miatt "kifutunk az időből".

A klimatológus szerint a bíróságoknak kell rákényszeríteniük a kormányokat, hogy tegyenek a globális felmelegedés ellen, mivel őket nem befolyásolják az érdekcsoportok.
Megismételte felhívását, amelyben globális adó kivetését követeli a szén-dioxid-kibocsátásra, mert szerinte a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó cégeknek éppúgy fizetniük kell, mint a dohányipari társaságoknak a cigaretta egészségkárosító hatásai miatt.

"A tudomány álláspontja világos, néhány évtized alatt fokozatosan fel kell számolni a szén-dioxid-kibocsátást" - mutatott rá Hansen.

Számos friss tanulmány kételkedik abban, hogy sikerül a tavalyi párizsi klímacsúcson elfogadott célt elérni, vagyis a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartani, még kevésbé azt, hogy a melegedés lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt maradjon. A kutatók szerint úgy tűnik, a célkitűzés megvalósítása olyan, még nem létező technológiáktól függ, amelyek kivonják az üvegházhatású gázokat a légkörből.

Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) múlt heti közlése szerint a légköri szén-dioxid koncentrációja már nem fog a szimbolikus 400 ppm-es küszöbérték alá esni a mai felnőttek életében. A jelenlegi a legmagasabb koncentráció a hárommillió évvel ezelőtti pliocén kor óta.

Abban a korban a tengerszint nagyjából 19 méterrel volt magasabb a mainál, az Északi-sark közelében fák nőttek, mert nem volt jég.


Forrás: MTI
MTI 2016. október 4., kedd 13:52

Kulcsszavak

klímaváltozás, MTI, átlaghőmérséklet

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább