hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mintegy 8 milliárd forint uniós támogatással jöhet létre két új magyar kutatási központ



| |
 

Mintegy nyolcmilliárd forinttal (26 millió euró) támogatja az Európai Bizottság két új magyar kutatási konzorcium létrehozását a termelésinformatika és termelésirányítás, valamint a molekuláris orvostudományok területén - mondta el hétfőn Budapesten Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NFKI) Hivatal vezetője.

A Horizont 2020 keretprogram Teaming pályázatán elért eredmény a magyar kutatók kiemelkedő sikere - hangsúlyozta Pálinkás József, aki kiemelte azt is: a kiegészítő hazai forrásokkal, valamint a résztvevő magyar és nemzetközi intézmények támogatásával a két program összesen 22 milliárd forintból valósulhat meg a következő hét évben.

A kutatás-fejlesztés terén alacsonyabb teljesítményű európai országokban új kiválósági központok létrehozását elősegítő nagy presztízsű pályázat 10 nyertesét - köztük portugál, szerb és bolgár projekteket - erős versenyben, 27 ország összesen 169 pályázatból választották ki két lépcsőben - fűzte hozzá Pálinkás József. A sikeres magyar pályázást az NKFI Hivatal koordinálta.

A pályázat eredményeként a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Egyetem, valamint az MTA Biológiai Kutatóközpontja együttműködésével valósul meg. A projekt szakmai igazgatója, Fésüs László kiemelte: Magyarország jelentős eredményeket könyvelhet el az egyébként rendkívül költséges molekuláris orvostudományok terén. Az új központtól azt várják, hogy csökkentheti a résztvevő intézmények közötti széttagoltságot, segítve többek között a közös infrastruktúra-fejlesztést is.

"Biztos vagyok abban, hogy egy sikertörténet elején járunk" - fogalmazott Fésüs László, aki hangsúlyozta azt is: az összesen 15,6 milliárd forintos projekt megvalósításában közreműködik a németországi Európai Molekuláris Biológia Laboratórium, amely az élettani kutatások terén az Európai Unió legsikeresebb központja.

Az új kiválósági központ olyan orvosbiológiai kutatásokra fog koncentrál, amelyek a nem járványszerűen terjedő, de tömegeket érintő - világszinten évi 30 millió áldozattal járó - népbetegségekkel foglalkoznak. Külön hangsúlyt kapnak a Magyarországon is igen elterjedt immunológiai, daganatos, anyagcserés, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések - hangsúlyozta Martinek Tamás projektmenedzser, aki szerint az új központ gyorsítani tudja majd a kutatási eredmények klinikai alkalmazását és új terápiás módszerek kidolgozását is.

A Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ (EPIC) a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) jöhet létre. Mint Kádár Botond projektmenedzser elmondta, az új központ elsősorban a gyártási digitalizáció területére, a kiberfizikai termelési rendszerekre fog koncentrálni.

Az ipari gyártás a magyar GDP tekintélyes részét, mintegy 25-26 százalékát teszi ki, és a magyar kormányzat célja ennek további emelése. Ebben fog tudni segíteni a több mint negyven résztvevőt, köztük számos piaci szereplőt maga mögött tudó 6,5 milliárd forintos projekt az innovációs folyamat felgyorsításával és a digitalizációs kultúra terjesztésével az ipar területén - hangsúlyozta Kádár Botond. A programban a német Frauenhof Társaság is részt vesz a felhalmozott szakmai tudás átadásával.

Forrás: MTI
MTI 2016. november 14., hétfő 13:05

Kulcsszavak

MTI, kutatás, uniós támogatás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább