hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Minden változik, csak a problémák nem


Minden változik, csak a problémák nem

| |
 

Összefoglalták az idei év egészségpolitikai eseményeit, és megoldási javaslatokkal is előálltak a szakemberek az IME egészségügyi szaklap csütörtöki XV. Kontrolling Konferenciáján, ahol az is kiderült, a magyar kórházak közül egy sem felel meg a minimumfeltételeknek.

Az év elején új finanszírozási módszertannal állt elő az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amely a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) átalakulása után ellátásszervezési feladatokat is kapott – kezdte az év eseményeinek összefoglalásával Őri Károly, az Ilex Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Az OEP tervezete megyei szintre delegálta volna a források és kapacitások lakosságarányos szétosztását, amellyel erős homogenizálást kívánt elérni. A módszertannak elkészült a második része is a progresszivitási rendszer kapacitásszabályozására, amit jelentős forrásbevonással akart megoldani, azonban ezt a koncepciót már nem is hozták nyilvánosságra.

Februártól a módszertan mentén megyei egyeztető bizottságokba szólította az OEP az intézmények vezetőit, ahol döntően ellátórendszeri kérdésekről vitáztak, a megbeszéléseken a GYEMSZI utód Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), és az ÁNTSZ területileg illetékes képviselői is részt vettek. Bár a tárgyalásoknak komoly tétje volt, néhány megyében nem születtek egyezségek, és a Budapest kontra vidék probléma megoldása reménytelennek tűnt. Miniszteri utasításra júniusban létrehozták a Megyei Egészségügyi Irányító Bizottságokat, az intézmények gazdasági vezetői pedig az Egészségügyi Gazdasági Bizottságban üléseztek kéthetente az ÁEEK-val közösen, ahol a központnak előre beadott anyagok (adósságállomány alakulása, üzemgazdasági eredmény, intézkedési tervek) kerültek terítékre. Fél év után azonban mind a MEIB, mind az EGB kimúltak, munkájuk lényegében érdemi eredmény nélkül zárult.

Eközben többletforráshoz jutott az ágazat április végén, a 60 milliárd forintos konszolidációnak köszönhetően, ami azonban nem fedezte a teljes kintlévőséget, és 2014-ből áthozott adósságokat is törlesztettek belőle. Az intézmények konszolidáció nélkül veszteségesek, a dologi inflációt a fenntartó nem dotálja, az ellátók fajlagos eladósodottsága szinte mindenütt meghaladja az öt százalékot. Mindeközben nincs egyértelmű gazdálkodási kvóta, és az ÁEEK a kórházak gazdálkodásában nem vállalt irányító szerepet.

Döntő gazdálkodási elem volt még idén a szelektív TVK mentesítés, amely az egynapos sebészetre, és a várólistás ellátásokra vonatkozott. Számos európai uniós projekt is most zárult mintegy 500 milliárd forint értékben, azonban Őri Károly arra figyelmeztetett, hogy a 2014-20-as ciklusra készített egészségügyi csomag a 100 milliárd forintot sem éri el.


Öt ponttal érkezett


Öt pontos programmal érkezett az ágazat élére október közepén Ónodi-Szűcs Zoltán, aki első helyen az alapellátás megerősítését tűzte zászlóra, hiszen úgy tűnik, ez az egyetlen terület az ágazatban, ahol van remény az érdemi forrásbővítésre, amennyiben a népegészségügyi programok is megjelennek ezen az ellátási szinten. A krónikus egészségügyi és szociális ellátás szétválasztása régi téma, azonban Őri Károly azt is hozzátette: a beteganyag a másik szférában is állami kiadást generál. Egységes fővárosi egészségügyi koncepciót is ígért az államtitkár, amelyet az ellátási igények feltérképezésére alapoz.

A statikus minimumrendeletek helyett licence rendszerben gondolkodik Ónodi-Szűcs, amelynek kidolgozását a szakmákra bízná. Kérdőjelek övezik egyelőre a kancellári rendszerről szóló államtitkári bejelentést, hiszen az nem tisztázott, hogy ez térségi irányítást és centralizált felelősséget jelent-e. Ám a terv azt sugallja, hogy a háttérszolgáltatásokat, a gazdasági, műszaki, adminisztratív feladatokat centralizálnák, de más területek, így a diagnosztika, patológia központosítása is elképzelhető.


Minden ugyanúgy?


A szereplők önkéntes együttműködésén alapuló rendszerrel lehet csak orvosolni az alapellátás problémáit, a praxisközösségeknek vagy csoportpraxisoknak lakosság közeli egészségszolgáltatásokat kell nyújtaniuk – vélte Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) Alapellátási Igazgatóságának vezetője. Az átalakítás attitűdváltást kíván az alapellátásban dolgozó orvosoktól, akiknek 38 százaléka 60 év feletti, és csupán 17 százalékuk nem töltötte még be a negyvenet. Mind létszámában, mind kompetenciájában bővítenék a szakdolgozói kört, akik az orvoskart támogatva aktívan részt vennének a primer és szekunder prevenciós feladatokban, bevonva a pácienseket is, akiknek felelősséggel kell vállalniuk saját egészségük megőrzésében.

Befagyott alapdíj, aránytalan TVK, változatlan finanszírozás mellett folyamatosan növekvő terhek – ez jellemzi a járóbeteg szakellátást – foglalta össze Polák László, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség jelölt elnöke, aki szerint az alapdíjak emelése mellett a szakmai kódrendszerek revíziója sem maradhat el. Az orvos- és szakdolgozói karban jellemző a magas életkor, így értékes embereket veszítenek a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásával. Az orvosok helyzete is bizonytalan, hiszen a nyugdíj kiegészítési támogatások 2016 júliusáig szólnak.

Ma Magyarországon egyetlen kórház sincs, ahol teljesülnének a minimumfeltételek, van olyan intézmény, ahol a rendeletben foglaltak mindössze 25 százaléka teljesül – mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) korábbi elnöke. Az egyre apadó dolgozói létszám mellett a szakmai eljárásrendeknek megfelelő gyógyítást már nem tudják biztosítani a kórházakban, amelyeknek a mindennapos eszközök beszerzése is nehézségeket okoz, kintlévőségeik havonta 4,5 milliárd forinttal növekszenek, így év végére a teljes szektor adósságállománya elérheti az 50 milliárd forintot. Az állandó válsághelyzet egy 100 milliárd forintos csomaggal megszüntethető lenne, azonban ez nem változtatna a kritikus humánerőforrás helyzeten. Az ex-miniszter szerint tisztázni kell, ki mit vár el az egészségügytől, és ezért egyéni és társadalmi szinten mit hajlandó vállalni.


Javaslat: holdingosítás


Az úgynevezett konszolidációt nem követte díjtételemelés, a struktúra nem változott, így lassan kéthavi finanszírozás hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből – mondta Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. Miközben a béremelés csak részleges volt, hiszen a műszaki-gazdasági területeken dolgozók fizetése évek óta változatlan, még kívülről beültetett bérfeszültségekkel is meg kell küzdeniük az intézményvezetőknek, hiszen a rezidensek vagy kezdő szakorvosok fizetése ugyanannyi lett, mint az évek óta dolgozó kollégáiké.

A kórházi adósságok újratermelődéséért nem tehető felelőssé a gazdasági-műszaki terület, amely egyébként az ágazati létszám 10 százalékát teszi ki, az összes bérköltségből pedig 7-8 százalékot visz el. Amíg a HBCS értéke elmarad attól, amennyit a betegellátásban ténylegesen felhasználnak, nincs esély a nullszaldós gazdálkodásra. A dologi költségek 80 százalékát a szakmai anyagok teszik ki, amelyek körét első sorban az orvosok határozzák meg, a szakmai és gazdasági érdekek között. Erre csak tetéz az új közbeszerzési törvény, amely szerint a jövőben már nem csak a megvásárolt termékek vagy szolgáltatások árát, hanem azok minőségét, klinikai eredményességét, és egyéb járulékos költségeit is figyelembe kell majd venniük az egészségügyi szolgáltatóknak a közbeszerzéseiknél.

Évente 35-40 milliárd forint lenne átcsoportosítható az OEP kasszáján belül, ahonnan 9 milliárd forintot költenek „vatta HBCS”-re. Nyolc milliárd forint szabadulna fel, ha a járóbeteg-szakellátáshoz delegálnák azokat a nem műtétes HBCS-ket, amelyeket ambulánsan is el lehet végezni, és végül a besorolások szigorításával lehetne behozni a maradék 17-20 milliárd forintot. Molnár Attila szerint azonban finanszírozási revízió nélkül a járóbeteg-szakellátás nem tud átvállalni terheket a kórházaktól.

A mostani nyolc, egy-másfél millió lakos ellátására kialakított egészségügyi régiónál kisebb, azonban a megyehatárokon átnyúló, 8-10 kórházból álló holdingokra építkezve lehetne kialakítani az új ellátási struktúrát – javasolta az EGVE elnöke, hozzátéve: a kialakult betegutak mentén kell megszervezni az egységeket. A holdingszerű átszervezés lehetővé teszi egyes feladatok központosítását, azonban a kompetenciaszinteket – mely feladatokat végzi el az ÁEEK, a holding és az intézmény – pontosan meg kell határozni. Azonban finanszírozásban az EGVE sem lát jobb megoldást, mint a források feladat- és lakosságarányos elosztása.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-12-11


Kulcsszavak

konszolidáció, alapellátás, járóbeteg, kórházholding, finanszírozás

Kapcsolódó anyagok

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább